Dátum: 2004. február 12., 14:41
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 220. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes
LEDERMAN, Leon - TERESI, Dick: Az isteni a-tom.
Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem?
Fordította (The God Particle - If the Universe Is the
Answer, What Is the Question? 1993-as eredetiből)
Vassy Zoltán. Szaklektor: Hraskó Péter.
Budapest, 2000. (az 1995-ös magyar kiadás: 3. kiadása)
Typotex Elektronikus Kiadó, Dabas-jegyzet KFT.
nyomda, 459 old. Ára: 2800 Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
Ez a könyv is a világegyetemről szól, ezúttal egy fizikus,
sőt kísérleti részecskefizikus szemszögéből. A szerző
ráadásul Nobel-díjas, a Fermilab részecskegyorsító
igazgatója, és neki a világegyetem kezdeti korszaka
nem más, mint "egy költségvetési megszorítások nélkül
üzemelő gyorsító", ahol ingyen és bérmentve létrejött
minden ami a kutatás tárgya lehet.
A csillagászkodót csupán a könyv két utolsó fejezete
érdekelheti (382-453. old.). Az tényleg a világegyetem
keletkezéséről, első pillanatairól, felfúvodásáról, gyors
fejlődéséről, az elemek kialakulásáról, különféle
korszakairól, maradványsugárzásáról szól.
Minden ami ez előtt van: a mikrovilág fizikájának
legrejtettebb zugait és bugyrait turkálja. A Démokritosz
által definiált "a-tomok" után megy a hajsza, egyre
kisebb és kisebb parányok felé. Már rég az atomok
alatt járnak, de még mindig nem látni a végét.
Ami ezt kicsit izgalmassá teszi, az ennek a történeti
része, a tudományos kutatás mibenlétével és
módszertanával vegyítve. A szerző ezt (a száraz és
unalmas témát) igen lelkesen, hatásvadászóan, sokszor
szellemes (bár, néha fárasztó) módon adja elő.
Mindegy, így is eljut a oda: a makrovilág keletkezéséhez,
amikor a makrovilág még mikrovilág volt: és mindannyian
abban a végtelenül sűrű és végtelenül pici átmérőben
leledzettünk kb. 14 milliárd évvel ezelőtt.
Szegény (szakbarbár) részecskefizikusok viszontagságai
olvashatók itt. Például, ahogy hatalmas berendezéseikkel
a protonok bomlására koncentráltak világszerte, és nagyon
megörültek, amikor 1987 februárjában: végre bejeleztek
berendezéseik - mindenhol egyszerre!
Sajnos, csalódniuk kellett: "csak" a Magellán-felhőbeli
szupernóva volt. És számos ilyen, csillagászati jópofaság
van a kötetben. Hiszen ha valami, akkor a csillagászat és a
fizika nagyon összefügg, és ugyanazt az objektumot kutatja.
Keszthelyi Sándor (Köszö)