Dátum: 2004. március 4., 9:16
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: A nevnapok: fix napok
Ami a névnapjainkat illeti: itt nem kell katolikus vagy
protestáns ellentétet sejtetni. A keresztnevek egy adott
napra rögzítése jóval régebben történt. A kereszténységnek
még a korai, az üldöztetési időszakában (3. század és
4. század eleje) a válogatott kínzásokkal kivégzett egyes
vértanúk halálának napja (ami egyúttal égi születésnapjuk is,
hitük szerint) lett az illető emléknapja.
A naptárba ilyen módon bekerült és rögzített névnapokat
azután a középkorban (a 10. és 11. századtól) mindennap
használták. Az okleveleket (a nevesebb) napok megnevezésével
keltezték ha aznapra esett. Ha nem akkor leírták, hogy
hány nappal előbb vagy később. Például: Szent György napja
után 2 nappal történt ez és ez. A mohácsi csata napját úgy
írták a kortársak, hogy az Keresztelő Szent János fővételének
napján volt. Hogy ez mit jelent, azt mindenki tudta (akkor).
A köznép pedig a sok neves napot számontartotta, hiszen a
mezőgazdasági munkák végzéséhez szüksége volt fix napokra,
amelyekhez teendőit, népszokásait, hiedelmeit, és időjárási
megfigyeléseit rögzíthette.
A nevesebb névnapok így nemcsak a keleti és a nyugati
egyházban, hanem a katolikusban és a protestánsban is
megmaradtak az adott napon hiszen a mindennapokban
fontos időjelző funkciójuk volt.
Keszthelyi Sándor (Köszö)