Dátum: 2004. április 19., 12:30
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 230. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes
SOBEL, Dava: Galilei lánya.
Hiteles memoár a tudományról, a bizalomról és a szeretetről.
Fordította (Galileo’s Daughter 1999-es amerikai eredetiből)
Hochrein Judit, Végh Orsolya.
Pécs, [2003.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Alföldi
Nyomda Rt. 363 old. Áras: 2699 Ft. /New York Times
bestseller/
Könyvesboltokban (különösen a Plázák Alexandra
Könyváruházaiban) vásárolható.
Látszólag banális a történet: egy öregedő ember és a fiatal
lányának levelezése. Ennyi lenne? Hiszen mindenki lehet
lánya, aki nála fiatalabb: nyilván. Meg minden egyes leánynak
van apja: ritkán csillagász, vagy nem. Általában nem.
Nemcsak külső terjedelmében vastag a könyv, hanem
belsejében is tartalmas: hosszasan ír Galilei életéről, koráról,
körülményeiről. Regényes stílusban, de rengeteg korabeli és
eredeti forrásra támaszkodva: könyvek vagy kéziratok
részleteire, magán- vagy hivatalos levelekre. Amelyek nagy
részét a szerző vagy segítői most kutattak fel, fordítottak le, és
ott angolul és mi itt magyarul most olvashatunk először. Így
lesz még teljesebb Galilei-képünk. Életrajzának jól ismert
pontjai válnak árnyaltabbá, és sok eddig ismeretlen rész kerül
elő. Látszólag a belső, az intim családi szférába tartózóak, ám
majd meglátjuk miként hatnak ki a csillagászra és a
csillagászatra is.
A könyv másik hőse Galilei első leánya, az 1600-ban született
Virginia, vagy későbbi nevén Maria Celeste. Ő volt a legelső
távcsöves bemutató alanya: 1609-ben ő nézhetett legelsőként
Galilei távcsövébe. 16 éves korától apácazárdába zárva éli
életét, ám nem elzártan a világ eseményeitől. Rajongásig
szerette apját, minden érdekelte, ami apjával történt: márpedig
apja nagyon is Itália, sőt a világ történéseinek és
érdeklődésének középpontjában volt. A leány alig láthatja
apját: tehát állandó levelezést folytat vele. Kérdez, aggódik,
informálja a közvéleményről, biztatja a könyvírásra, figyeli
egészségét, gyógyfüveket és szereket küld, megvarrja
ruhaneműit, apró kéréseivel próbálja a hiperaktív természetű
Galileit nyugtatni, lefoglalni. A tudós kezdeti hírneve és sikerei
mellett viharfelhők is megjelennek, támadások és
megszégyenítések is érik, mindezek lelki feldolgozásában
nyújt segítséget a leány.
Persze a leány lelkivilága sem egy leányálom. Ő egész
istenfélő életét a katolikus egyháznak ajánlotta, azonban
sokszor rémülten értesül arról, hogy tudós apját ugyanez az
egyház (politikai és világnézeti okokból) bizony néha bántja.
Sok szépet lehetne még írni erről a lírai, az apa-leány
kapcsolat mintaszerűen bemutató kötetről, de inkább olvassa
el mindenki maga. Sőt, vásárolja is meg, mert Galileiről és a
17-dik század tudományos világáról, sőt a távcsöves
csillagászat kezdetéről vannak benne szép történetek, adatok,
összefüggések, ábrák, metszetek, idézetek.
Keszthelyi Sándor (Köszö)