Dátum: 2004. április 20., 11:24
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 231. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes
KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián:
Célpont a Föld?
Kisbolygók a láthatáron.
Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Borítóterv: Taracsák
Gábor. Műszaki szerkesztés: Hingyi Gábor. Segítők: Balázs
Lajos, Fűrész Gábor, Kiss László, Mizser Attila, Nagy Zoltán,
Rózsahegyi Márton, Spányi Péter, MTA KTM CSKI könyvtára,
SZTE, Szabó Gyula, Tóth Imre, Tepliczky István (és családja).
Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. 208 old. (157
ábrával, 19 táblázattal) Ára: 1801 Ft.
Megvásárolható 1801 Ft-ért a Polaris Csillagvizsgálóban
(Budapest, III.
Laborc u. 2/c.) és megrendelhető a Magyar Csillagászati
Egyesület
postacímén (1461. Budapest, Pf. 219.) piros postautalványon,
hátoldalon
a tétel megnevezésével, vagy átutalással.
Miért 1801 Forint a könyv ára? Mert pontosan 1801. jan. 1-én
kezdődött meg a kisbolygászat elmélete és gyakorlata, amikor
Piazzi felfedezte a Cerest, az első kisbolygót.
Azóta két évszázad telt el, de magyarul csupán cikkek, kisebb
tanulmányok, könyvekben lapuló részek szóltak a
kisbolygókról. Önálló könyv még nem jelent meg. Most igen,
és ezért már önmagában is örvendezhetünk.
Ráadásul, a könyv teljes képet ad: a kisbolygók
felfedezésének történetéről, katalogizálásáról, számukról,
naprendszerbeli elhelyezkedéséről és mozgásukról.
Méretükről, alakjukról, felszíni alakzataikról, kísérőikről. A
közelképek, térképek, kisbolygófelszíni elnevezések
bemutatására csak jó tíz év óta nyílt lehetőség. A bolygóközi
szondák tudatosan vagy véletlenül megközelítettek és
lefényképeztek jónéhány kisbolygót, avagy a közelünkbe
merészkedett kisbolygókat lehetett földi műszerekkel
részletesebben vizsgálni. Így aztán a Gaspra, Ida, Dactyl,
Mathilde, Braille, Vesta, Kleopatra külön fejezetben
ismertethető már, és még náluk jobban is az Eros, amelyikre
ugyebár emberkéz alkotta gépezet is letette a lábát.
Külön öröm a magyarországi kisbolygókutatás történetének
részletes kikutatása és itteni közlése. A szerzők (és segítőik)
utánajártak a svábhegyi és piszkés-tetői észlelések sorsának
és kibogozták ezt a gordiuszi csomót.
A könyv másik része a nagyközönség felé is szól: a földközeli,
a Föld mellett elhúzó, vagy néha abba bele is csapódó
objektumokról. Miként kerültek ezek a csillagászat (és a
média) látókörébe? Miért és miként kutatja a tudomány
gőzerővel az ilyen testeket? Mik pottyantak ide a múltban? Mik
várhatóak a jövőben, és miként lehet majd azok ellen
védekezni? A könyv ezekre ad alapos, tényszerű adatokat és
válaszokat. Most ez egy jó alap a mindennapi hírekben való
eligazodásban, hogy helyére tudjuk tenni a kisbolygós
témában rohamosan szaporodó információáradatot.
Keszthelyi Sándor (Köszö)