Dátum: 2004. április 23., 12:28
Feladó: Balaton László --
Tárgy: uj csillagaszattorteneti portal indul
T. Csilla Olvasók!
Új csillagászattörténeti portál indul!
2004. április 24-én 10:00 órakor megkezdi működését az első magyarországi
csillagászattörténeti honlap, a "Csillagászattörténet.csillagászat.hu". A
weboldal létrehozásának ötlete nem új - az elmúlt esztendőkben több
megkezdett, sajnos azonban félbemaradt kísérlet is történt erre. A 2003.
év végén azonban a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti
Szakcsoportjának és az MCSE Meteor című lapja Csillagászattörténeti
Rovatának hivatalos oldalaként egy merőben új koncepció jegyében - részben
persze a már elvégzett munkára és humán erőforrásra alapozva - egy
kialakításában, tartalmi és technikai vonatkozásban úttörő kezdeményezés
látott napvilágot, ami közel fél éves munka után a kedves Olvasó által is
látható végeredményt hozta. A honlap Szerkesztői remélik, hogy
erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak, és bíznak abban, hogy a kiváló
szerzőknek köszönhető cikkek és tanulmányok, illetve a számos háttéradat
és dokumentum egy helyen összegyűjtve, minden érdeklődő számára elérhető
módon történő közzététele hozzájárul a szakterület művelőinek
"kiszolgálásához", a csillagászattörténet szélesebb körű megismertetéséhez
és sokak számára történő megkedveltetéséhez.
Rezsabek Nándor szerkesztő - Balaton László társzerkesztő, webmester
Az alábbi oldalak 24-én szombaton 10 órától lesznek elérhetőek:
Magyar és egyetemes csillagászattörténet:
Bartha Lajos: In Memoriam dr. Dezső Loránt
Szomorú hírrel zárult a magyarországi csillagászat számára a 2003.
esztendő: december 16-án, életének 89. évében elhunyt a hazai csillagászat
újjászervezésének egyik utolsó tanúja és résztvevője, dr. Dezső Loránt.
Nevét, munkásságát idehaza aránylag kevesen ismerték, kevesebben mint
külföldön, talán azért is, mert ritkán publikált, és nem gyakran szerepelt
a nagyközönség előtt. Pedig munkásságához nem kisebb eredmény fűződik,
mint a magyarországi napkutatás újra szervezése, és az MTA debreceni
Napfizikai Obszervatóriumának megalapítása.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=7&Itemid=5
Szécsy Ilona: Tycho Brahe
A XV-XVI. század a csillagászat forradalmi korszaka volt: az ókor tudósai
által felállított világkép a látszatra épült, és a mozdulatlan Földet
tette a Világegyetem középpontjává (Geocentrikus= Földközpontú világkép).
Ennek az elméletnek azonban sok hibája volt: már az 1400-as évek elején
sok tudós nem fogadta el ezt a világképet, több új - és meglehetősen
zavaros - elképzelés is született az égitestek helyzetéről és mozgásáról.
Az új világkép megszületése néhány zseniális tudósnak köszönhető.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=38&Itemid=4
Ponori Thewrewk Aurél: Napóra a Bibliában?
A zsidó nép bibliai héber nyelvében a Kr. e. 6. sz. második feléig nyomát
sem találjuk a nap kisebb részeire való osztásnak, az óráknak. A mondott
időben, tehát a babiloni fogság végén keletkezett Dániel könyvének arámi
nyelvű részében ugyan előfordul egy általános időmeghatározásra használt
kifejezés, a sa'ah vagy sa'athah. Jeromos egyházatya latin fordítása
(Kr. u. IV. sz.) ezt ugyan hora, vagyis "óra" alakban adja vissza, a sa'ah
eredeti értelme a Bibliában itt csupán "akkor", "abban az időben". A
Bibliában tehát a babiloni fogság vége előtt nem lehet óráról, annál
kevésbé napóráról beszélni.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=35&Itemid=4
Sebők Attila: Miért nem február 29-e a szökőnap?
A köztudatban, és sok naptárban is rosszul értelmezik a szökőnapot, és
február 29-et hiszik annak. Valójában a szökőnap 24-én van, persze csak a
szökőhónapban, ami ugye a szökőév februárja. A 23-a utáni névnapok pedig
ennek megfelelően egy napot csúsznak ilyenkor. Hogy miért pont 24-e? -
Hagyománytiszteletből.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=36&Itemid=4
Szabados László: A felfedezéstől a kiteljesedésig - Doppler és Hubble
emlékezete
Kétszáz éve született és százötven éve halt meg Christian Johann Doppler
osztrák matematikus-fizikus, aki megjósolta a fény hullámtermészetéből
fakadó furcsa viselkedését - a később róla elnevezett effektust -, és
kereken ötven éve halt meg Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, akinek
a nevéhez köthető a Doppler-effektus talán legismertebb alkalmazása, amely
az Univerzum tágulásának felismeréséhez vezetett.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=37&Itemid=4
Petrovay Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszék története
- A kezdetekEgyetemünket 1635-ben Nagyszombat városában alapították,
jezsuita intézményként, elsősorban Pázmány Péter érsek szorgalmazására. Az
alapítás főként azt a körülményt volt hivatva orvosolni, h...
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=42&Itemid=4
Bartha Lajos: A kalocsai csillagvizsgáló és Fényi Gyula munkássága Ma már
talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai
- elsősorban a Nap tanulmányozói - Los Angelestől Pekingig, talán jobban
ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét. Ennek a hírnévnek a
forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a
Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula
tevékenységéből eredt. Bár nem Fényi páter volt az obszervatórium
szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos,
alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink
szakembereinek megbecsülését is kivívták. Fényi Gyula neve, munkássága
pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald Lajos bíboros érsek által
alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló adta lehetőségek tették
nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó, aprólékos észlelő munkája
tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy
Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt
s kiegyezés utáni (1867) Magyarország „kulturális nagyköveteinek” a
tudományos világban: olyan képviselői a magyarországi szellemnek, akik
méltó becsülést szereztek hazánknak.
A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a 19. sz.
utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi
átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek fizikai
sajátságainak vizsgálati lehetősége. A fizika haladása lehetővé tette
olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését, amelyekről
korábban alig voltak - vagy egyáltalában nem voltak - ismeretek. Az
újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat) munkakörébe
kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak egyik sokat igéről
területén, a Nap megfigyelésébe.
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=6&Itemid=5
Bartha Lajos: In Memoriam dr. Dezső Loránt
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=7&Itemid=5
Csizmadia Szilárd - Csizmadia Ákos: A Magyar Csillagászati Egyesület
Keszthelyi Helyi Csoportjának dokumentumai 1946-1949-ből
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=8&Itemid=5
E. Kovács Zoltán: A Kecskeméti Planetárium
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=9&Itemid=5
Illés Erzsébet: Miért is láthatta Galilei a Neptunuszt?
-->
http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/index2.php?option=articles&task=view&id=10&Itemid=4
Kellemes böngészést kívánunk!
Üdvözlettel:
a Csillagászattörténet.csillagászat.hu oldal szerkesztői.