Dátum: 2004. július 3., 23:09
Feladó: Válas György --
Tárgy: Re: Parittya
> Feladó: Sajtz András --
|
> Csak tájnyelvi szempontból szólok hozzá: én sokáig (kb. 14
> éves koromig) nem is tudtam, hogy mi a "csúzli", ugyanis nálunk
> (Románia- Arad megye- Körösköz) a "jómadarak" (értsd: váso
tt
> kölykök) parittyával lődözték le a fáról az igazi
> madarakat. Ez a parittya pedig egy "Y" alakú ágból, 2 db.
> gumiszalagból és egy bőrdarabból állt, és természetesen
> mindenkinek a magáé hordott a legmesszebbre és talált
> legpontosabban.
> >
Na, hát akkor folytatom ezzel.
Az ágasfán a két gumi természetesen csúzli volt. A
parittya egy bőrkosárhoz erősített két vékony szíj, esetleg
csak madzag. Az egyik szíj végén hurok van, azon
átdugjuk a kezünkfejét. A másik szíjat két ujjal megszorítju
k.
A kosárba tett követ ezek segítségével körpályán jól
felgyorsítjuk, majd a két ujjal fogott szíjat a kellő
pillanatban elengedjük. Ha jó a kosara, akkor értő
kézben egy gyerekökölnyi követ könnyedén visz át a
jegenye fölött, laposabb ívben dobva pedig beveri
Góliát homlokát. És akkor még nem is szóltam Toldi
parittyaköveiről, amelyek Arany szerint nem
gyerekökölnyiek voltak. ("Elhűlnétek, látván...") Csúzlija
pedig se Dávidnak, se Toldinak nem volt. Gumi se volt
még hozzá, meg különben sem verébre indultak. Ja, és
a palesztin tüntetők se csúzliznak.
Ami pedig azt illeti, hogy az angolban nem tiszta a helyzet,
azért vagyunk magyarok, hogy legalább magyarul tudjunk.
Az angolok baja pedig legyen az ő gondjuk.
Válas György