Dátum: 2004. július 7., 8:48
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 237. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
DUNLOP, Storm - TIRION, Wil: Csillagközi kalauz.
Fordította (How to identify the Night Sky 2002-es angol
eredetiből) Szentgyörgyi József. Szakmailag ellenőrizte: Orbán
Ádám.
Budapest, 2004. Magyar Könyvklub Rt. Tördelés, nyomdai
előkészítés: Next-Door Bt. Nyomta és kötötte: BLV-Print
(Szlovákia). 256 old. Ára: 3900 Ft.
Könyvesboltokban kapható.
A könyv egy csillagatlasz. Minden térképe Tirion munkája, aki
az Uranometria 2000.0-val jóval nagyobbat alkotott, itt bizony
alacsonyabbra tette a lécet: hogy többen tudják átugrani. A
csillagképek térképei picurkák: így éjjel nagyon nehéz lehet
használatuk. Ezeknél már csak a változócsillag térképek a
kisebbek.
Általános és részletes bevezető után a cirkumpoláris
csillagképek és a négy évszak főbb csillagképei jönnek.
Közjáték a Hold és a bolygók rövid ismertetése és helyzetük
2004-2008-ig. A Naprendszer kisebb objektumai után, újra a
csillagok ismertetése. A 144-247. oldal között ábécérendben
részletezi a csillagképeket és látnivalóit.
Kisebbeknek, kezdőknek, általános műveltség után
áhítozóknak: nem lenne rossz a könyv. Ha jó lenne.
Induljunk el az égen: Az alfa Aql, az Altair a DÉLI
HÁROMSZÖG három legfényesebb csillagának egyike (150.
old.). Az ég legfényesebb csillaga: az ORIONBAN látható
Sirius (26. old.). A Libra lényegében egy
HÁROMSZÖGALAKZAT az ekliptikán (43. old.). A Hidrafő egy
jellegzetes CSILLAGKÉP (22. old.).
Mélyegeket így csoportosítja: nyílthalmaz, gömbhalmaz,
galaxis, CSILLAGKÖD (planetáris köd értelemben), FÉNYES
KÖD (reflexiós köd értelemben) (144. old.).
Az M32 kísérőgalaxis magnitúdója: 8 és 9 között INGADOZIK
(146. old.). Binokulárral a M13 gömbhalmaz látszólagos
nagysága majdnem akkora mint a HOLDDÉ (196. old.). Talán
az új észleléstechnikával: az ELFORDÍTOTT TEKINTETTEL
(125. old.) nézve?
A változócsillagok fénybecsléséhez VISZONYÍTÓK vannak, az
összehasonlítók helyett (több helyen). A görög betűket
definiálja a könyv (25. old.), ám sok helyen tévesen használja.
A gamma Cas fényváltozását ismerteti, de TAU Cas-nak
nevezi (170. old.). A (delta) Cefeida-típusú változócsillagok
típuscsillaga: GAMMA Cep-ként szerepel (172. old., bár a 173.
old. meg "helyesbítve": delta CAS-nak írja). A legzavaróbb,
hogy a leghíresebb, egyben elsőként felfedezett
változócsillagot, a Mirát: SZIGMA Cet-nek írja (130., 131., 174.
old.). Ami X Oph a térképen: az KHÍ Oph a szövegben (216.
old.).
Szegény változósok ezt olvashatják a kedvenc Delfin
csillagképükről: "érdekes objektuma nincs, csak néhány
változócsillagát tanulmányozzák, de egyedileg azok sem
érdekesek."
A meteorrajoknak van radiánsa vagy radiánspontja vagy
kisugárzási pontja. A könyv ezt a meteorrajok SUGARÁ-nak
említi és jelöli (sok helyen). A Hyakutake-üstökös
rövidperiódusú lehet, mert 1996-ot megelőzően, már 1966-ban
is itt járt (122. old.)
A kettőscsillag (angolul: binary) magyar fordítása itt állandóan:
BINÁRIS rendszer. A Holdon KVADRÁNSOK vannak, nem is
egy hanem négy (82-88.old.).
És így tovább: még sok apró nyomdahiba, elírás, téves adat.
Fordítói közreműködéssel, vagy ki tudja talán: az eredetiben is
téves alapból jött ki ez a (már-már szórakoztatóan) sok hibával
tarkított szöveg.
Keszthelyi Sándor (Köszö)