Dátum: 2004. november 18., 13:59
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 249. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
TOROCZKAI-WIGAND Ede:
Öreg csillagok.
Debrecen, 2003. Főnix Könyvműhely - Múltat s jövendőt
Közművelődési Egyesület, Hektográf Nyomda (Püspökladány).
56 old.
/Főnix Téka 9./
Kapható a könyv a könyvesboltokban.
Egy baráti társaság verődött össze Gödöllőn a XX. század
elején: építészek, belsőépítészek, festők, szobrászok,
iparművészek laza közösségeként. És amíg nappal olvastak,
terveztek, festettek, szobrászkodtak, alkottak, ha leszállt az
est: bizony nézték a csillagos eget, állítólag távcsöveztek is a
maguk kedvére, vagy csak beszélgettek a világ dolgairól.
Az 1901-1920-ig működő gödöllői művésztelep próbált új
formakincseket keresni művészi munkájához. Hamar eljutattak
a magyar népművészethez: tárgyaihoz, díszítéseihez,
jelképrendszeréhez, és így értek el a csillagos ég magyar
néphagyományaihoz, alakjaihoz, mondáihoz is.
A gödöllői közösség egyik tagja: Toroczkay-Wigand Ede
(1870-1945) a sikeres építész és iparművész gyűjtötte össze
és írta le 1915-ben, hogy milyen is a csillagos ég a magyar
nép szemével. Budapesten, 1916-ban a Táltos kiadónál jelent
meg Öreg csillagok címmel 37 oldalas vékonyságú könyve.
Már akkor is nagyon kevés csillag és csillagkép élt a nép
ajkán, mert mint írja: Írásom oka, hogy porladó apáink
keblökhordta meghittjei feledésbe ne menjenek. A mondottak
nagy része gyermeteg kedélyű s már múlandóságnak induló
pásztorélet, régmúlt idők emléke.
Jó régen elfogyott már, míg a könyvet újra kiadták: 1988-ban a
Műszaki Könyvkiadó, a Régi magyarság sorozatban.
Hasonmás kiadás volt, így ez is 37 oldalas. Rég volt ez is,
mert ez áll a kötet hátán: A könyv tiszta bevételének 10 %-át
az erdélyi menekültek javára ajánljuk.
Most ismét itt vannak előttünk az Öreg csillagok. Teljesen
azonos az előzőkkel, csak kisebb a mérete, és az
újraszerkesztéssel megnyúlt a terjedelme. De betűre híven
ugyanaz: ugyanazok a rajzok, a díszítések, a csillagtérképek.
Ugyanazok a csillagok is, amiket a táltosok, a garabonciások,
a javasok, az égbenézők, az énekmondók, a pásztorok, az
őrök néztek régen. Tejkör, Részegembör, Részögösasszony,
Szépasszonyvászna, Tündérek fordulója, Döncölszekér,
Mönyecskeszömű csillagok, Sánta Kata, Árvaleány pillantása,
Tévelygőjuhász, Jászoly, Sántakódus, Hajadonok óhaja - mind
ott volt, és ott van ma is. Csak rajtunk múlik, hogy meglássuk!
Fogjuk ezt a könyvet, és ha már lement a Ruhaszárító csillag
és nem süt az Istenkalácsa sem, és jól látjuk az Országútat:
ma is megnézhetjük őket ott fenn. Öreg csillagok már, de
megvannak. Még egy ideig.
http://www.sztaki.hu/providers/sa/nezopont/space.html
Keszthelyi Sándor (Köszö)