Dátum: 2005. február 16., 15:17
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 253. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
ACZEL, Amir D.: Isten egyenlete.
Einstein, a relativitás és a táguló világegyetem.
Fordította (God’s Equation. Four Walls Eight Windows 1999-
es New Yorki eredetiből) Erdeős Zsuzsanna. Lektor: Abonyi
Iván.
[Budapest,] 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft, 227
old. Ára: 2490.- Ft. /Talentum tudományos könyvtár./
Vásárolható a könyvesboltokban.
Mai körülményeink között különleges és bátor ezen kiadó,
hogy a Talentum Tudományos Könyvtár sorozatban, sorra
jelenteti meg a naprakész, magas színvonalú és mégis
olvasmányos természettudományos könyveket. Köztük sok a
fizika vagy/és a csillagászat, gyakori a kozmosz
keletkezésével és sorsával foglalkozó. Ez is az!
A könyv apropóját az adja, hogy 1998 elején bejelentették: a
táguló Univerzum nem egyre lassulva tágul, hanem egyre
gyorsulva tágul! Ezt különböző távolra lévő, de egyforma
gyertyaként világító Ia szupernóvák mérései alapján
bizonyították.
Hogy értsünk mindent: a szerző (Aczel, de apja még Ferenc
József monarchiájának szülötteként ékezettel írta nevét)
vezetésével Einstein nyomába eredünk. Németország,
Olaszország, Svájc, aztán jó ideig Ferenc József alattvalója
lesz Prágában, majd inkább a német császárt választja
Berlinben. A fizika- és csillagászattörténet kedves adomáin át,
megértjük Einsteinnel együtt mi is a speciális és az általános
relativitáselméletet.
Az elmélet nagyon jó elmélet, csak a csillagászati bizonyítása
van hátra, ezért összeszedik a németek a pénzt az 1914. aug.
21-iki oroszországi teljes napfogyatkozás expedícióra. Bizony
pech volt előtte Ferenc József trónörökösének lelövése, egy
világháború kezdeményezése, és az észlelni akaró német
csillagászok letartoztatása.
A bizonyítást az angol Eddingtonék végzik el az 1919. máj. 29-
iki teljes napfogyatkozás expedíciókkal. Ám, hiába győz
Newton felett Einstein elmélete, a győzelmes konferenciára a
háborús vesztes német Einsteint meg se hívják, csak a
napilapokból értesül utólag a fényelhajlási szögértékekről.
És így tovább. Olvasmányosan, hosszan, szórakoztatóan, ám
mégis hitelesen mutatja be a fizika (azon belül a csillagászat,
azon belül a kozmológia) eseményeit. Végén a legújabb kor
csillagászati eredményeit, tényeit, csillagászait, újra
kortársainkig jutva.
Ám a könyv mégsem csillagászattörténeti, az csak ürügy. Az
Univerzum szerkezete, térbeli és időbeli helyzete, geometriája,
sorsa, napjaink kutatási eredményeinek és terveinek
bemutatása a cél. Aczel pár sor erejéig Hawkingot is előhozza,
aki bemutatja a instantont: ezt a roppantul tömör
téridőrészecskét, amely sokkal praktikusabb, mint az
ősrobbanás szingularitása (212-214. old.). De hát, tessenek
elolvasni mindezeket a finomságokat a nyájas Olvasók!
Keszthelyi Sándor (Köszö)