Dátum: 2005. február 23., 12:32
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 256. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
Einstein és a magyarok.
Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet
bűvöletében 1905-1945.
Összeállította: Gazda István.
Az anyaggyűjtésben közreműködött: Ipach Ildikó, Perjámosi
Sándor, Láng Veronika.
Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet,
Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft, Akadémiai Nyomda Kft.
733 old. Ára: 4450.-Ft. /Magyar tudománytörténeti szemle
könyvtára 38./
Kapható a könyvesboltokban, jegyzetboltokban,
megvásárolható a Magiszter Könyvesboltban (Budapest, V.
ker. Városház u. 1.).
Nagy mű a relativitáselmélet, de eléggé érthetetlen! Nagy mű
ez a könyv, de jól érthető! Olvasmányos, érdekes, változatos!
Ha nem is egy lányregény, de a szaktudományos munkák
kategóriájában meglepően élvezetes olvasmány!
Einstein és a magyarok? Hiszen ő sosem járt hazánkban! De a
neve, az elméletei, a világnézete, a vele történtek: igen! 1905
és 1945 között könyvek, folyóiratok, sőt a napilapok, de még a
bulvárlapok is foglalkoztak vele. Ezen cikkek, tanulmányok,
ismertetések, riportok, versek, elmélkedések gyűjteményét
adja át a könyv. Így látták Einstein (világát) a magyarok!
Kezdődik a kötet a speciális, majd az általános
relativitáselmélet első híreivel, ismertetéseivel. Örvendeznek
is, támadják is honfitársaink. Néhány természettudósunk
hitetlenkedik, egyes csillagászaink cáfolni próbálják. Néhány
név: Zemplén Győző, Mikola Sándor, Palatin Gergely, Eötvös
Loránd, Olasz Péter, Hoitsy Pál, Wodetzky József, Sztrokay
Kálmán, Götz Irén, Beke Manó. Itt sorakoznak a kötet
leginkább csillagászati írásai (valamennyi tétel a Csimabi-ba
kerül): minden teljes napfogyatkozáskor mérik a fény
elhajlását, és a nagyközönség izgatottan tárgyalja az 1,75
ívmásodperctől való eltérés okát, a világegyetem tágulását, a
nem-euklideszi geometriák rejtelmeit.
Következnek Einstein könyvei a relativitáselméletről, és az új
fizikáról, melyeket magyarra fordítva adnak ki 1920-tól.
Tekintettel az elméletre: népszerűsítő könyvek garmadája is
megjelenik. Sok könyv ismerteti szemléletesen a nehéz fizikai
és csillagászati kérdéseket. Némelyik túlzott leegyszerűsítései
vagy tévedéseivel kerül a viták kereszttüzébe.
Párhuzamosan a filozófusaink, bölcsészeink is olvassák
Einsteint, és cikkeikben értelmezik, ismertetik, elemzik.
Hatvani Pál, Bibó István, Ortvay Rudolf, M. Pogány Béla,
Trikál József, Sándor Pál és még vagy ötven (ma már alig
ismert) név.
A magyar irodalom nagyjai következnek! Akik csak 1920-1940-
ig éltek és írtak vagy olvastak: Einsteint is olvasták! Juhász
Gyula, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Komjáthy Aladár,
Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes, Illés Endre, Márai Sándor,
Nagy Lajos, József Attila, Harsányi Zsolt, Németh László,
Fejtő Ferenc olvasta, és lelkesen írt is a relativitáselméletről,
és most írásaik, íme itt olvashatók!
A magyar közélet mindenről értesült Einsteinnel kapcsolatban,
ami csak történt vele Németországban, Palesztinában,
Japánban, Franciaországban. Kellemetlen dolgok is: a
természettudományba egyre inkább a napi politika keveredik.
Albert is politizál persze, világnézeti, vallási kérdésekben
nyilvánít véleményt. Már azt hisszük, hogy Amerikába érve
elszakad tőlünk és megnyugszik: ám ott meg ilyen baráti
társaságba kerül: Szilárd Leó, Gábor Dénes, Kármán Tódor,
Wigner Jenő, Teller Ede, stb. Az atombomba születésénél
szorgoskodnak (ha néha Einstein kiment: beszélhettek végre
magyarul is!), de bevetésének felelősségét is látják.
Végül újra: magyarországi cikkek, hírek, sztorik, glosszák,
karcolatok, kabarétréfák a relativitáselméletről. Magyar
riporterek faggatják Einsteint, a leányát, a feleségét (utóbbi
persze egyáltalán nem érti férje elméleteit!)
Ötszáz eredeti forrás olvasható itt, ezeket hosszú évek
kutatómunkájával kereste meg, szerkesztette szöveggé,
csoportosította, jegyzetekkel látta el Gazda István
tudománytörténész. Az ő életművének is jelentékeny része ez
a könyv!
Keszthelyi Sándor (Köszö)