Dátum: 2005. április 1., 8:47
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: A Haller-ustokosrol aprilis elsejen!
Húsz éve, 1985-ben jelent meg egünkön a Halley-üstökös. Az
1985/1986 évi komoly észlelések között található egy
oldottabb stílusú cikk. Ez az Albireo 1986. májusi, vagyis az
ünnepi 150. számában jelent meg a 24-25. oldalon. A
magyarországi Halley-üstökös-kutatásról közöl rendkívül
értékes adatokat. A cikk szerzője a lapban nem került
feltüntetésre. Ám, stílusjegyek alapján csak Mizser Attilára
gondolhattunk, aki a napokban beismerte ezen ifjúkori
botlását. Íme:
NACIONAL HALLER VACCS.
Az NHV 1986. június 14,65 UT-kor alakult meg egy átviribült
éjszaka után. (Viribülés = cél és értelem nélkül való, éjszakába
nyúló ébrenlét.) Az NHV vezetőjében, Inch Mátyásban egy a
143/8900-as Newton refraktorával párhuzamosan szerelt
Kőbányai gyártmányú keresőtávcsövet szopogatva fogant meg
a nagy ötlet: szervezni kellene egy országos néző-faggató
hálózatot a közelgő Haller üstökösből kifolyólag. (nem ez az
első eset, hogy Inch Mátyás korától messze elmaradva jut
korszakos felismerésekre.)
Mindjárt másnap teljes gőzzel látott munkához. Igen fontos
volt tisztába jönni a Haller korábbi visszatéréseivel, annak
érdekében, hogy előre tudják jelezni a Haller 1986-os
fényviszonyait. A TSATS oszlopos tagja, Öreg Bajnok vállalta
magára a feladatot. A módszeres csillagászattörténeti vájkálás
gyorsan meg is hozta a kívánt eredményt, mely a TSATS
Értesítőkörlevél 86/1,2,3-as számaiban látta meg a napvilágot.
A kitűnő munkát teljes egészében közöljük.
'A ma Hallernek nevezett üstököst egy magyar ember: Haller
Dénes ismerte fel. Később angolosította a nevét Sir Edmond
Halley-re. A Sir előnév Haller korábbi foglalkozására utal,
ugyanis sírásóként kereste meg a kenyerét - persze a földből
nemigen sikerült kenyeret kiásnia. Más változat szerint a Sir a
magyar 'sör' szó eltorzult alakja. Haller kőbányai cimborái
ugyanis 'Sördöntő Haller'-ként emlegették Dénes barátunkat.
Az ánglusok szerint ennek nincs sok értelme, így lett a
Sördöntő Hallerből Sir Edmond Haller.
Hallernek egyébként az égvilágon semmi köze nem volt a
csillagászathoz. Londonba érve először csövezőként dolgozott
- nyilván innen a félreértés: a csövezőt sokan távcsövezőnek
fordították. A mi szemszögünkből ez igaz is, hiszen Haller a
messze távolban csövezett - távcsövezett. Íme így derül fény
évszázados tévedésekre a kutató elme ragyogó lángjánál!
Haller később spiritizmussal is foglalkozott, munkájának
elismeréseként a Piccadilly Spirituszkészítők céhe fő
almesterré választotta. Szívós spiritizálása révén al-
főmesterként vonult nyugdíjba.
Hallert mindig is érdekelték a történelmi témák. Fixa ideája volt
az, hogy a háborúk, járványok és az MMTÉH észlelőtáborai
bizonyos rend szerint jelentkeznek. Szívós kutatómunkáját
'Sáskajárás és öldöklés a középkori Európában' címen
jelentette meg a Philosophical Transactions (Sötét ügyletek)
1715-ös évfolyamában két hosszú oldalon. Ebben úgy találta,
hogy az 1456-os, az 1607-es és az 1682-es vérengzések
miatt rendszerint üstökös támadt az égen a bor- és vérgőzök
meggyulladásából. Haller öldöklés utáni érdeklődése nyilván
sírásói múltjából fakadt.
A borgőzös elméletekben hívő csillagászok persze komolyan
vették a jóslatot, és 1759-re újabb farkascsillagot jósoltak. A
farkast egy német mezőgazda, Palis vette észre elsőként. A
karácsonyi vacsorájától felkelve éppen könnyebb vizekre
óhajtotta kormányozni élete hajóját. Az ülőkén időzve a kis
szív alakú nyíláson kitekintve lett figyelmes az üstökösre.
Szegény Messier-t is palira vette Palis. A neves párizsi
vadászt ugyanis jócskán megelőzte felfedezésével. Messier
ezen kiakadván elkészítette a Messier-katalógust. 'Nem elég,
hogy háztáji, de még amatőr is?' - ez a híres mondás is
Messier-től származik.'
A TSATS kutatói végigkérdezték az ország öregjeit. A
legnagyobb probléma az volt e munka során, hogy Bajnok
nem volt annyira öreg, hogy személyesen is láthatta volna a
Haller 1910-es látogatását. Nagyon fontos volt ugyanis, hogy
előítéletektől mentes, elfogulatlan személyek emlékezetében
megmaradt víziókkal tegyük pontosabbá az 1910-ben készült
fényképfelvételeket!
Nézzük, miként emlékezik vissza Dekli Náció bácsi, a
nerángassi Huszonegyes és Snapszer Tröszt éjjeliőre a
csóvás objektumra:
'Hát, kérem, pontosan emlékszek, úgy hajnal felé lehetett, épp
munkába voltam menet. Egyszer csak elkezd zúgni, meg
fütyölni valami az erdővédő mezősáv mögött. No mondok:
pucolj Dekli, mer gyün a világvége! Gyütt is olyan vöröses
forma labdacs, lehetett úgy kétméteres. Akkor már tudtam,
hogy ez nem lehet a világvége, az biztosan nagyobb. Mikor a
templomtorony fölibe ért, eldurrant a göbecs, de akkorát, hogy
- tisztesség ne essék - becsináltam. Be én!'
Ez ugyan nem az a kimondottan tudományos értésű észlelés,
de valamire csak jó lesz! A következő észlelés már pontosabb:
'Észlelő vagyok én: vitéz Tökföldy Ödön nyugalmazott
dinnyecsősz. Észlelés ideje: 1910. május 22. Seing: 7,
segatya: 10. Az üstökös szép nagy, de lehetne nagyobb is. A
csóvája megvan 100 fokos is, mert nagyon melegít. napozni is
lehetne mellette. De most csak a Hold van fent, így holdazok.
Színe: sárgás, fonákja: nincs valami szépen eldolgozva.'
A Haller üstökös tényleges felfedezésére azonban 1985.
október 14-ig kellett várni, mikor Öreg Bajnok életében először
észlelte az üstököst. Ez alkalommal szózatot intézett a
nemzethez:
'Ébresztő! Láttam a Hallert! A közismert, régen körözött
zsömletolvaj fejére nagy összegű csákó volt feltűzve. A
megtaláló (becsületes?) markát nagy összegű jutalom üti, de
én nem ezért vertem le a Haller csákóját, hanem mert micsoda
szemtelenség az én jelenlétemben fedett fővel tartózkodni?
Láttam tehát a Hallert, ott van a jelzett helyen, észleljétek
mostmár ti is, tisztelt körlevelezettek!'
A Haller üstököst tehát teljes joggal nevezhetjük Haller-
Keszthelyi 1975.n üstökösnek. A magyar amatőrök is
megkapták az engedélyt a hallerezéshez. Minden nagyon
szép, minden nagyon jó, csak a határmagnitúdóval nem
lehetünk elégedettek.
Keszthelyi Sándor (Köszö)