Dátum: 2005. május 4., 8:09
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 266. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
GRIBBIN, John:
A tudomány története 1543-tól napjainkig.
Fordította (Science A History 1543-2001 című londoni 2003-as
kiadásból) Both Előd. Az első kiadás 2002-es, a szerző
előszava 2001. júniusban kelt. Lektorálta és a magyar nyelvű
kiadványok ajánlott irodalmát összeállította: Gazda István.
Budapest, 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 593
old. (41 ábrával) Ára: 4500.- Ft.
Vásárolható a könyvesboltokban.
A szerző óriási munkát vállalt: a természettudományok
történetét mutatja be egy csaknem öt évszázados időszakban,
éspedig talán a természettudományok történetének
legizgalmasabb, legváltozatosabb, legtöbb hozadékú
időszakában.
Sok-sok a csillagász és a csillagászat benne. Már az időszak
kezdetét jelző év is: egy csillagászati könyv (Az égi pályák
körforgásáról) megjelenésének éve. A szerző is csillagász
(asztrofizikusként végzett a Cambridge-i Egyetemen, jelenleg
csillagászatot ad elő a Sussex Egyetemen, több csillagászati
és fizikai könyve jelent már meg), így az amúgy is nagyot
alkotó csillagászok nála még előnyösebben és bővebb
terjedelemben jelennek meg.
Így olyan értékes, részletes, izgalmas, ám mégis korrekt
életrajzokat olvashatunk, mint még így együtt magyar nyelven
sosem: Kopernikuszról (22-31. old.), Thomas és Leonard
Diggesről (32-33. old.), Brunoról (34-35. old.), Tychoról (48-62.
old.), Keplerről (62-78. old.), Galileiről (83-110. old.),
Descartesről (113-123. old.), Huygensről (123-130. old.).
A szokásos csillagászattörténeti eseményeket angol szemmel,
a korabeli angol csillagászok kapcsolódását feltárva ismerteti.
Robert Hooke (150-162. old.), Edmond Halley (162-171. és
189-198. old.), Isaac Newton (172-188. old.), John Flamsteed
(162-197. old.). Newtont emberileg nagyon negatívan ítéli
meg. Halleyt viszont: egy kellemes, érdekes, kedves alakként,
valamennyi csillagász és természettudós példaképeként
ecseteli.
Thomas Wright, William és Caroline Herschel, Pierre Simon
Laplace után még Fraunhofer, Michelson, Morley, Einstein,
Minkowski, Milankovic lép a színre. Persze sok kémikus,
biológus, fizikus, geofizikus, földrajztudós között. Sőt, egyre
inkább az utóbbiakról esik szó. Lassan a csillagászok lelépnek
a színről, már nincs szükség rájuk. A világ megismerése megy
nélkülük is.
És, akkor a legutolsó fejezetben (529-566. old.) újra a
csillagászoké a főszerep: Hertzsprung, Russel, Eddington,
Leavitt, Hale, Humason, Hubble, de Sitter, Friedmann,
Lemaitre, Gamow, Hoyle, Bondi, Gold, Alpher, Herman,
Penzias, Wilson, és még sok más híresség, akik felforgatják,
majd értelmezik a világot egyetemesen is, befejezve
Kopernikusz nagy művét. A természettudományok
diadalmenetét a csillagászok mutatják be!
Rengeteg alapadatból összeállított csodás mű! Valamennyi
természettudomány kedvelője megismerheti kedvenc
tudományágát. Így a csillagászat története is alaposan feltárul:
beleágyazva a többi tudományba és az emberiség (na jó csak
Európa!) történetébe.
Kellemes olvasmány, történelmi és tudományos
érdekességekkel teli regény.
Igazán lehetne ez mindannyiunk: Nagy Könyve!
Keszthelyi Sándor (Köszö)