Dátum: 2005. május 6., 9:18
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 270. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
GRANDPIERRE Attila:
Életünk és a Mindenséget átható rend.
Budapest, 2004. Barrus Könyvkiadó Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 270 old.
Ára: 2350.-Ft.
Könyvesboltokban megvásárolható.
Hogyan is kellene élnünk a Világegyetemben? A Világegyetemben,
amely itt van, amelyből csak egy van, amely megismerhető, amely élő,
amely értünk van, amelyben feltehetően csak mi vagyunk öntudatos
lények, amelyben rajtunk kívül még isten sincs (helyette ott a Természet,
mint a legfőbb létező, mely persze élőlény).
Ha csupán egy egyszerű tanácsok sorozata lenne, mai életmódunkhoz, a
világban való létezésünkhöz, a Világegyetemben betöltött helyzetünkhöz,
szerepünkhöz: már az is érdekes lehetne nekünk. Mivel profi csillagász
írta: helyzetünk valóságos, hiteles, szakmailag megáll a lábán. Amivel
több: az a mondák régmúlt világához hasonló színezetű: minden égitest
élő, minden értünk van, minden megszemélyesített.
A Nap fényének biológiai hatása letagadhatatlan. Érdemes még az
éjszakában, a csillagok fényében is sütkérezni, avagy csak nézni a
csillagos eget: tanúsíthatjuk, hogy ez igen helyes és kellemes
foglalatoskodás!
És mi bajunk lesz: ha rendet rakunk kis lelkünkben, és megpróbálunk
harmóniában élni a nagy Kozmosszal? Hiszen igazán részei vagyunk
anyagunkban: forduljunk gondolkozásunkkal is az Univerzum felé! Oly
szép hinni abban, hogy élhetünk értelmesen is egy igazságos világ
égboltja alatt!
A világban lévő helyünk: Természet - élővilág - emberiség - nemzet -
család - egyén. Ritka dolog csillagászati könyvben (a Tejútrendszer, a
Naprendszer, a Föld, az élővilág, az emberiség között) a magyar
nemzetet felemlegetni és szépen elhelyezni: ez itt bőven megtörténik!
Grandpierre lelkes, lendületes, szélesen áradó stílusával versenyezni
nem tudok. Elfogódottan keresgélt szavaim és döcögő soraim és
színtelen jelzőim: az ő világkép- és világértelmezésének halovány
árnyképének sem számíthatnak.
Tessenek kérem szépen, elolvasni a könyvet!
Keszthelyi Sándor (Köszö)