Dátum: 1998. április 13., hétfő (22:46 UT) |
Feladó: Kiss Laszlo (Ksl) |
Tárgy: HST es a penz |
Sziasztok, T. Csilla-olvasok!
Egy kis kvazi-"fustolgest" szeretnek veletek megosztani, amire a mult heti
Piszkesteton toltott par nap olvasmanyelmenyei adnak okot.
Mint azt par sorral feljebb, ugyanebben a Csillaban olvashattatok,
Sarneczky Krisztiannal fenn voltunk mindenfele mereseket vegezni,
ami a felhos, borult ejszakakon hosszu, konyvtarban toltott
orakat jelent a derult egre varva.
Egyik este, csak ugy talalomra, kivalasztottam ket Astronomy & Astrophysics
Supplement Series c. folyoirat-kotetet 1992-bol, atlapozasos elolvasasi
cellal.
Az egyikben rabukkantam egy francia szerzotrio cikkere
(Le Borgne, Pello & Sanahuja, 1992, A&ASS, 95, 87), amelyben az
Abell 2218 galaxishalmaz ESO New Technology Telescope 3,5 m-es
tavcsovel vegzett mereseit reszletezik. Az elso abrajukon egy
nagyon ismeros kep: halvany galaxisok, korulottuk mindenfele
halvany ivek, amelyeket a szerzok a gravitacios lencsehatas reven
eltorzult hattergalaxisok kepeikent azonositanak. Nem is ezen lepodtem meg,
hanem azon, hogy 3-4 evvel kesobb, egy ettol a keptol morfologiailag
szinte alig kulonbozo HST-kep piszok nagy karriert futott be
(pl. Meteor cimlap, 95/5... 8-) ), es olyan jelzoket
kapott a kep - foleg az interneten keresztul terjesztett press
release altal -, hogy ime, A HST KEP, AMELY IGAZOLTA AZ ALT. REL.
ELMELETET! Emlekszem, annak idejen mindenki ugy hivatkozott ra, hogy
"ez igen, hmm, mekkora uj dolog". Pedig mint az az 1992-es
cikkbol kiderult szamomra, mar 1988-ban ismert volt a halmaz
gravitacios lencsekent valo mukodese! Es tenyleg, az 1992-es
kep csak a legfinomabb reszletekkel volt szegenyebb a HST-keptol,
lenyegeben ugy szurtam ki, hogy jee, ezt a kepet ismerem.
A masik hasonlo elmeny a februari Meteor hatso boritojanak
tetejen lathato bipolaris planetaris kod kepevel kapcsolatos.
Az ugyanazon az ejszakan kezbe vett masik folyoirat-kotetben
talaltam egy cikket, ami kozel 300 planetaris kod keskenysavu
szurokkel vegzett mereseit mutatta be (Schwarz, Conadi,
Melnick, 1992, A&ASS, 96, 23). Es hoppa, nahat, mit
nem latok, a Calar Alto-i 3,5 m-es tavcsovel keszitett kepek
kozott ott latok egy szinte HST-minosegut ugyanarrol a plancsirol,
ami 6 ev mulva bejarta a vilagot, mint a HST "soha-nem-latott
reszletessegu-felfedezese"! Pedig hat nem, ez objektiv szemmel
nezve nem igaz. Legalabb is nagyon-nagyon tulzoan
amerikaias a HST kephez adott sajtoszoveg.
Leginkabb azt sajnalom, hogy nem tudom mellekelni a ket
cikkbeli abrat, amelyek a francia nyomdakban keszitett,
hangsulyozottan europainak nevezett csillagaszati szakfolyoiratban
jelentek meg 1992-ben. Ugyanis szamomra nagyon jol jeleztek,
hogy a HST sajto szamara kozzetett kepei igenis csak az
amerikai adofizetok megnyugtatasat szolgaljak es tudomanyos szempontbol
kozel sem jelentenek annyi ujdonsagot, mint azt a kephez adott
szovegek allitjak.
Talan azert szeretnem veletek ezt a kb. masfel ora alatt,
teljesen veletlenen mulo tapasztalatot megosztani (ami
egyebkent lehet, hogy sokaknak esetleg trivialis informacio), mivel
erzeseim szerint a Csilla olvasoi kozott szep letszamban lehetnek,
akik az Interneten fellelheto informaciok alapjan tajekozodnak
a csillagaszat ujdonsagairol. Ezeken a forumokon a
HST sajto szamara osszeallitott anyagai (press releasek)
igen nagy sullyal jelennek meg, es meg a Csilla elofizetoi
kozott is vannak, akik ezeket leforditva es tovabb terjesztve
egy igen torz kepet erositenek es alakitanak masokban.
Nem mind arany, ami fenylik es igenis volt es van csillagaszat
a HST elott es mellett! Csak ezek kevesbe a nagy garral
bejelentett felfedezesekre helyezik a hangsulyt es a szakman
kivul nem is keltenek feltunest. Persze erre lehet azt mondani,
hogy az az o bajuk, de a korrektseg kedveert ismernunk
kell az egyeb hirforrasokat is.
De nem akarok senkit tovabb untatni, egyszeruen erdekes,
nyomaszto, meglepo es elemi ereju volt ennyire veletlenul
talalkozni a roppent penzorientalt valosag eme csillagaszati
megnyilvanulasaval. Ami sok szempontbol el is szomoritott.
Udvozlettel,
Kiss Laszlo