MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #4661

fizika, terido, relativitas - egyre kevesbe ertem...


Dátum: 2005. június 5., 23:30
Feladó: Forintos Gergely --
Tárgy: fizika, terido, relativitas - egyre kevesbe ertem...


Sziasztok!



Keszulo honlapomon kezdtem egy fejezetet a "mindenseg
kutatasarol" de sajnos egyre jobban belebonyolodtam a
temaba es a kezdeti nehany gondolatbol mar tucatnyi
oldal keletkezett...

Szeretnem a segitsegeteket kerni nehany kerdesem
EGYSZERU megvalaszolasara, mert a tudomanyos
magasszintu szovegtol csak jobban megfajdul a fejem :)

SZOVAL:

1 - vakuumban a feny allando sebessegu, a megfigyelt
objektum mozgasara a szinkep eltolodasabol lehet
kovetkeztetni. A gravitacios ter kisse meghajlitja az
elektromagneses hullamok palyajat, ezert elvileg annak
gyorsulni kene. De mivel az abszolut "c" nem
atlepheto, szinten eltolodast kell "csupan"
tapasztaljunk. Meg tudna nekem valaki mondani, hogy a
Napunk eseteben, az o sajat gravitacios ereje
kovetkezteben meghajlitott fenysugarnak van-e (es
mekkora) szinkepeltolodasa? Pl. ha egy voros fenyu
lezerrel "ellovok" a Nap mellett, az a fenyelhajlas
kovetkezteben elkepzelheto, hogy mas szinben valik
ujra erzekelhetove?

2 - az elobbi kerdesbol kiindulva: hogyan vagyunk
tehat kepesek fenyevekre (evmilliokra) levo objektumok
pontos mozgasat (tavolodasat, kozeledeset)
"dopplerrel" megallapitani ha kozben az onnan kiindulo
feny utjat akar tobb "gravitacios anomalia" is
megzavarhatta? Igy teljesen hamis kepet kapnank a
vizsgalt objektumrol.

3 - mikent lehetseges az, hogy a 3C179/279/120...
kvazarok eseteben az anyagkiaramlasok akar tizszeres
fenysebessegu mozgast mutattak? A hiba tehat valoban a
"fenyhullam interferenciajanak" koszonheto (es a
tavolsagadatok egyszeruen rosszak!), vagy tenyleg
ekkora az anyagaramlas sebessege? ("karacsonyfa
elmelet"-et leszamitva)

4 - Hogy lehet, hogy a fotonnak nincs tomege, mikor az
E=mc2 keplet 0 tomeggel ertelmetlenne valik? Ha van
tomege, az egyertelmuen kiderulne a gravitacios
mezoben torteno szinkepvaltozas vizsgalatakor, mert a
"feny mozgasi energiaja" lenditene egyet a kapott
delta v-n. Ha pedig valtozatlan, akkor valoban
teridogorbulet jon letre es nem a feny hajlik?

5 - meg egy buta kerdes: magnesesseg fokuszalhato?
Mert ha elmeletben lehetseges, akkor epitheto lenne
egy olyan "agyu", mely egy apro muszeres egyseget
tudna kiloni ugy, hogy azt folyamatosan "c" kozeli
ertekekre gyorsitja. Ha pl. ez a Jupiter, vagy a
Szaturnusz iranyaba tortenne, akkor a pici objektum
atjatszokent hasznlahtana az ottani urszondakat, es
vegre kiderithetnenk hogyan viselkedik egy test (es az
ottani ido) tenylegesen nagy sebessegek mellett.

6 - Discovery-n lattam: lezernyalab, plusz vakuumban
"szivacska", a feny hatasara a celtargy elmozdul.
Szinten Discovery Channel: kis porgo (stabilizalt)
korong alulrol lezerrel jol meglodozve - emelkedik.
Most akkor ezek azt jelentik, hogy a nagyenergiaju
feny "tolja" az utjaba eso targyakat?

7 - es meg egy aprocska problema: ha a "fenyatomok"
valoban rendelkeznek tomeggel, frontalis
osszeutkoztetesuk eseteben sem lehetseges tapasztalni
barmi a fenynel gyorsabban "kiszakadt" komponenst?

Lehet ez az egesz olyan, mint a termodinamika masodik
tetele (azert tudom ilyen pontosan, mert tegnap
olvastam :) Az entropiaelmelet szerint ket test kozott
lehetseges olyan homersekletkiegyenlitodesi folyamat,
melynek soran az atomok ugy es akkor utkoznek
egymassal, hogy ezaltal a hidegebb targy hidegebb, a
melegebb pedig megmelegebb lesz es nem megy vegbe a
vart homerseklet kiegyenlitodes. De ennek eselye egy a
tiz a tizen... nem is tudom hany nulla volt meg utana,
de - allitolag - bebizoyitottak, hogy igy van. Nos
akkor nem lehetseges ugyanez a fennyel is, hogy talan
ritkan, de letezik "c"-nel gyorsabban halado foton,
es/vagy mas tomeggel rendelkezo reszecske?  

8 - az utolso. A teridogorbulet persze eleg jol
hangzik, es mas magyarazat eleg gyengecskenek tunhet,
de nem lehetseges megis, hogy a fenynek van par
tulajdonsaga amit meg nem ismerunk, de megmagyarazna a
"teridogorbulet latszatat"? Csak azt nem ertem miert
valtozik az elektromagneses hullam voros/ibolya
eltolodasa ha az mas teridokon keresztul jut el a
megfigyelohoz abszolut "c"-vel. HA mar ugyis veszit az
energiajabol (azert, hogy a teridogorbuletet
kihasznalva "erje utol" a tole 1/2 "c"-vel tavolodo
megfigyelot, hogy az a talalkozaskor abszolut "c"-t
erzekeljen) miert nem tudna ugynezt megtenni
teridogorbites nelkul, valoban a fenysebesseg
varialasaval?

Elnezest kerek ha rosszul fejeztem ki magam, vagy
badarsagokat allitottam. Tudasom hianyos, igyekszem
folyamatosan tanulni. Remelem Ti is segitetek ebben!


Udvozlettel: Gergo



__________________________________
Yahoo! Mail
Stay connected, organized, and protected. Take the tour:
http://tour.mail.yahoo.com/mailtour.html

   
Kezdőlap | Levelezőlisták