Dátum: 2005. június 6., 14:16
Feladó: Molnár László --
Tárgy: RE: fizika, terido, relativitas - egyre kevesbe ertem...
*** Forintos Gergely --
fizika, terido, relativitas - egyre kevesbe ertem...
Összemosódik nálad a fény elhajlása és a gravitációs vör
öseltolódás. A fény a testek gravitációs terében "elhajlik" (
már a pályája, tehát nem optikai elhajlás!). Illetve inkább v
álsztás kérdése, hogy a magát a Teret euklidészinek tételezz
ük fel, és a fény NEM terjed egyenes vonalban, hanem elhajlik. DE ha
az egyenest a fény vákuumbeni terjedésével definiáljuk, akkor a f
ény a Nap mellett is EGYENESEN halad el, csak ez az egyenes nem euklidé
szi értelemben egyenes. De mivel az emberek leginkább csak euklidészi
geomoetriában tudnak gondolkodni, ezért inkább ezt a teret "görb
ítik".
Gyorsítani vagy lassítani pedig nem fog ez az effektus. Sőt, a fény
hullámhosszára sem lesz hatással pusztán az "elhajlás" vagy "t
érgörbület".
A gravitációs vöröseltolódás azt jelenti, hogy a pl. Napból k
iinduló és felénk tartó fény hullámhossza nagyon-nagyon kicsit
eltolódik a vörös felé a Nap gravitációja miatt, és még ki
sebb mértékben visszatolódik a kék felé a Földé miatt. Persze
ez a hatás jelentősen kisebb a Doppler-eltolódásnál, amit a hozz
ánk képesti mozgás kelt. Kicsit hasonlít arra, hogy a tömegszer
ű dolgoknak energiát kell befektetni egy égitest gravitációs ter
ének elhagyásához.
A grav. vöröseltolódás nagyságrendekkel kisebb a Doppler-eltoló
dásnál. Gondolj bele, pl egy z=1 vöröseltolódású égitestn
él hol vannak a színképvonalak a spektrumban? z=d(lambda)/lambda, a
zaz az eltolódott és az eredeti különbsége osztva az eredeti hull
ámhosszal. Minden szíképvonal a saját hullámhosszával megegyez
ő távolságra kerül a laboratóriumi értéktől! Ekkor egy pá
r tized nanométeres különbség elhanyagolható, vagy szimplán m
érhetetlen "hagyományos" égitestek esetén. Egy fekete lyuk esemén
yhorizontjához közel elhaladó fénysugár viszont biztosan megérz
i!
A látszólag fénysebességnél gyorsabb mozgás. Ez azért van, me
rt mi csak a nagy égi mozivásznat látjuk, azaz mindent 2 dimenzióba
n észlelünk. Tegyük fel hogy van egy kvazárunk vagy valamink amib
ől anynagcsomó indul el, mondjuk 0,8*c-vel. Tegyük még föl azt is
, hogy NEM a látóirányunkra merőlegesen, hanem arra 45 fokos szög
ben, azaz "befelé" indul el! Egy év alatt 0,8 fényévet tesz meg, de
mi ezt 0,57 (0,8*sin45) fényévnek látjuk. Közben a fénycsomó f
elénk is jött 0,57 fényévet! (pitagorasz tétel). Ez azt jelenti,
hogy az egy év múlva induló fény csak 0,43 fényévet lesz lemara
dva. Mi pedig csak azt látjuk, hogy 0,43 év alatt 0,57 fényévet tet
t meg az anyagcsomó, 1,32*c-vel. Pedig végig 0,8c-vel mozgott. Szerinte
m rajzold le, abból kiderül.
Remélem tudtam segíteni! (Garanciát azért nem vállalok a leírta
kra...:-)
[-laca-]
csillagász hallgató
-------------------------------------- Hirdetés -------------------------
-------------------------
Netezz korlátlanul szélessávon!
Olcsó ADSL akár 2 hét alatt!
Mire vársz még?
http://www.vipdsl.hu