Dátum: 1998. április 16., csütörtök (14:33 UT) |
Feladó: Kiss Laszlo (Ksl) |
Tárgy: SN 1998aq |
T. Olvasok!
Ujabb fenyes(re josolt) szupernova tunt fel az egen es ismet a
Goncolszeker kornyeken! Apr. 13-an fedezte fel Mark Armstrong
az SN 1998aq-t az NGC 3982-ben, ami a gamma es a delta UMa kozott
van, a szekeren belul, kb. 3 fokra eszakra a gammatol.
Jelenleg 14,0 koruli a fenyessege es a kovetkezo hir jott ma:
#####################
SN 1998aq has been remarkably brightening after 2 days from the
discovery. It shined at 14.0 mag on Apr 15.9 UT, which is 0.9 mag
brighter than the discovery image (G. Hurst, Priv. Comm.).
Dr. Ayani has obtained a spectram of SN 1998aq on Apr 15.6UT, which
indicates that it is of type Ia. This result has submitted to IAUC.
It will be expected to reach 12.5 mag or so at its maximum.
SN 1998aq is the nearest SN Ia after SN 1996X. Continuous photometry
and spectroscopy (and observations in other bands) are doubtlessly
urged.
Best wishes,
Hitoshi Yamaoka, Kyushu Univ., Japan
######################
Azaz 12,5 korulre varhato a max. fenyessege, ami mar egy 10 cm-es
tavcsovel (a Hold ugye eppen eltakarodoban van az egrol)
konnyeden elerheto. Keresoterkepet az
az ftp://ftp.aavso.org/pub/charts/uma/sn1998aq
cimrol lehet letolteni.
Lenyegeben ket evig szinte semmi igazan kiemelkedo jelenseg nem
tortent a valtozos fronton, igy tenyleg szivmelengeto erzes
estenkent a Goncolszeker iranyabol jovo SN-fotonarban
furodni... :-)
Udv es jo tavcsovezest annak, aki megteheti!
Kiss Laszlo
ui: par szo egy kis emlekezteto gyanant. A fenti angol
szovegbol kiderul, hogy Ia-tipusu szupernovat van eselyunk
megfigyelni, ami annyit jelent, hogy egy szoros
kettos rendszerben az egyik komponens egy feher torpe
volt, amely fokozatosan anyagot szivott el a kisero
csillagatol. Ekozben tomege szep lassan nott, amig e
l nem erte a Chandrasekhar-hatart (kb. 1.4 naptomeg), ahol
mar az elfajult elektrongaz nyomasa nem tud ellenallni a
gravitacios eroknek es maga a feher torpe, mint olyan,
osszeomlik, majd az elfajult allapot megszunese miatt
szetrobban, akkor energiakat felszabaditva, hogy egy
csillag magaban fenyesebb lehet egy egesz galaxisnal
par napig-hetig. Amiatt pedig, hogy igen keskeny
tomegtartomanyban levo feher torpekre kovetkezik ez be,
lenyegeben ugyanolyan fizikai korulmenyek jellemzik az
osszes Ia-tipusu szupernovat, aminek egyenes kovetkezmenye,
hogy fenyvaltozasuk, halvanyodasi utemuk is ugyanolyan.
Emiatt pedig, a kozeli, ismert abszolut
fenyessegu Ia-szupernovakat bekalibralva, kozmikus
tavolsagmeghatarozasra is hasznalhatok. Pl. kb.
masfel-ket honapja jelentettek be, hogy a HST-s
meresek alapjan ugy tunik, nincs eleg tomeg az
Univerzumban, hogy a tagulasat megallitsa. Ez az eredmeny
eppen ilyen Ia-tipusu SN-ekre alapozva derult ki!
De ez mar tul messzire elvezetne minket. Inkabb
keressul fel, vessunk ra egy pillantast es fusson
at agyunkon, milyen csodalatos objektumot latunk eppen!
Ksl