Datum:
Felado: [ ]
Targy: Re: csillagsorrend
Fidusz!
Itt a "nagy szin" elott emlekeztetnelek: varom a marciusi vizioidat!
Tok jo az SS Cyg! Mar napok ota 8.5 korul vacillal.
Nanu!
Ksl.
Csillagaszati hirek
(Kedvcsinalo a Magyar Csillagaszati Egyesulet havi folyoiratahoz,
a Meteor-hoz, hasonnevu rovata segitsegevel - meg a megjelenes elott!)
Hajlektalan csillagok
A feltetelezesek szerint a Vilagegyetemben jelentos szamban talalhatok
ugynevezett "hajlektalan" csillagok. Ezek az egitestek maganyosan
koborolnak a galaxiskozi terben, nem tartoznak egyetlen csillagvaroshoz
sem. Termeszetesen ok is egykor galaxisokban szulettek, azonban kulonbozo
uton kipenderultek onnan. Ilyen "kivandorlasra" kerulhet sor peldaul
a galaxisok kozotti kolcsonhatasok alkalmaval, amikor egy szomszedos
csillagvaros gravitacios tere az urbe penderit egy sor egitestet (l.
Meteor 1997/1. 20. o., 1995/1. 5. o.). De ket csillag talalkozasa is
vezethet az egyik kilokodesere a galaxisbol, ha a sebesseguk, tomeg
aranyuk kedvezo ehhez. A regota keresett objektumokra ket kutatocsoport
talalt peldat a Virgo galaxishalmazban. Ez a hatalmas kepzodmeny tobb
mint 2000 csillagvarosnak ad otthont. Harry C. Ferguson (STScI), Nial
Tanvir (University of Cambridge), es Ted von Hippel (University of
Wisconsin-Madison) a Hubble Urteleszkoppal egy "sotet", galaxismentes
teruletet celzott meg a halmazon belul. Az igy nyert felvetelen
Tejutrendszerunk elotercsillagainak statisztikai levonasa utan mintegy 600
csillagszeru objektum maradt, melyek a Virgo galaxishalmazban lehetnek. Mivel
a felvetel teruleten nem latszott galaxis, a csillagok nagyresze nem
tartozhat egyetlen galaxishoz sem. Tobbseguk viszonylag fenyes voros
orias lehet, melyek a galaxiskozi terbe tevedtek. Hozzajuk hasonlo
objektumokbol - becslesuk szerint - kozel 10 millio lehet a halmaz
belso videkein. De ezek is csak a jeghegy csucsat kepviselik: azokat
a fenyes csillagokat, melyek a legkonnyeben megpillanthatok. A kuta
tok statisztikaja szerint sok szazsok ezer milliard naptomegu csillag
koszalhat a Virgo halmaz intergalaktikus tersegeiben. Ezek egyuttes
tomege akar a halmaz 10%-at is kiteheti. Hasonlo eredmenyre jutottak
mas szakemberek, az ausztraliai Angol-Ausztral teleszkoppal. A Virgo
es a Fornax halmazt vizsgalva a hajlektalan csillagok tomeget igen
magasra teszik. Szamitasaik alapjan az ilyen egitestek egyuttes tomege
akar a halmazok tomegenek 40%-at is megkozelitheti.
(Science News 1997/2/1 - Kru)
A Hold polussapkaja
A Clementine urszondat 1994 januarjaban bocsatottak fel. Feladata,
egi kiseronk reszletes terkepezese mellett a "holdbeli viz" keresesere
is kiterjedt. Egyes elmeletek szerint a Hold polusain, a melyebb kraterek
feneken, ahova csak ritkan sut be a Nap, jegreteg talalhato. A jelenseg
nem is lenne egyeduli a Naprendszerben, mivel a Merkur eszaki es deli
sarkvideke hasonlo, vizjeg polussapkaval rendelkezik. Az anyag itt
is a melyebb kraterek feneken rejtozkodik. Bar egyertelmu eredmenyek
meg nem szulettek, ugy tunik, hogy egi kiseronk deli polusanal szamolhatunk
vizjeggel. A Clementine radiosugarazasat hasznaltak fel a polaris
terseg atvizsgalasara. A Hold felszinerol visszaverodo radiohullamok
analizalasa egyertelmuen jegretegre utalt. Az eros radiovisszhang
alapjan jelentos vizjeg mennyiseg lehet, meghozza a felszint borito
regolitba keveredve. A reteg mintegy 150 m melysegig terjed, es
90 negyzetkilometert borit be. Fontos kerdes, mikent kerult a jeg
jelenlegi helyere. A Holdrol visszahozott kozetmintak arra utalnak,
hogy egi kiseronk igen szaraz egitest, a felszin alol torteno kigazolgas
nem tul valoszinu. A viz feltehetoleg kivulrol, ustokosokkel jott
a felszinre. Ezek becsapodasakor vizjeg anyaguk elparolog, es ritka
gazburok terul szet a felszin felett. A vizgoz az eleg hideg helyekre
kicsapodhat - igy halmozodhatott fel az elmult kozel 3 milliard evben
a deli polus kornyeken. A most felfedezett polussapka tovabbi vizsgalatokra
ad lehetoseget. Kovetkeztethetunk belole az ustokosbombazas mertekere,
es annak esetleges periodicitasara. A tavoli jovoben pedig a Hold
felszinere telepulo allando kutatoallomasok nyerhetnek vizet, es hajtoanyagot
a polussapkabol, a viz oxigenre es hidrogenre bontasaval.
(Astronomy 1997/3 - Kru)
A Hale-Bopp natriumcsovaja
A natrium jelenlete nem szamit ujdonsagnak az ustokosok vilagaban,
azonban arra senki sem szamitott, hogy ez az anyag "harmadik tipusu"
csovat is kepes alkotni. Marpedig a Hale-Bopp-ustokos natriumcsovajat
sikerult megfigyelni a La Palma-i 2,5 m-es Isaac Newton Teleszkoppal.
Gabriele Cremonese es Don Pollacco a CoCAM nagylatomezeju CCD kamera
segitsegevel orokitette meg a natriumcsovat aprilis 16-an. A natriumcsova
megjelenese jelentosen kulonbozik a por- es az ioncsova kinezetetol.
Szelessege nagyjabol 600 ezer km, hossza 50 millio km, es iranyultsaga
kisse elter az ioncsovaetol. A natriumcsova kialakulasara mindeddig
nem szuletett megnyugtato magyarazat.
(Press Release ING 4/97 - Mzs)
Baratsagos "fenykupak"
Az USA-beli Outdoor Lighting Associates csillagfenybarat lampaburat
ajanl az amatorcsillagaszok figyelmebe. A Hubbell Skycap tokeletes
megoldas azok szamara, akiket zavarnak a kozeli fenyforrasok. Az aluminiumbol
keszult "fenyterelot" nehany perc alatt lehet felszerelni az USA-ban
elterjedt NEMA lampafejekre. A Skycap ara 35 dollar plusz postakoltseg.
Az Outdoor Lighting Associates cime: 1208 Wilson Ave., Ames, IA 50010
5426, USA. E-mail:
Hazankban is felbukkantak a csillagfenybarat lampatestek. Az uj vilagito
testek, melyeket - tobbek kozott - a budapesti Petofi-hidon helyeztek
el, nagyreszt lefele vilagitanak. (Az altalanosan hasznalt hazai lampaburak
oldalra, sot felfele is szorjak a fenyt.) Az uj lampatipus vilagitja
meg a Thokoly ut-Hungaria korut keresztezodeset is. A Lagymanyosi-hid
kulonleges vilagitasa is csillagfenybaratnak mondhato, ugyanis a feny
oda jut, ahova valo: az uttestre.
Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy felhivast tegyunk kozze: kerjuk,
jelentkezzenek vilagitastechnikaval, kozvilagitassal foglalkozo
tagjaink - segitsek egyesuletunket egy "sotetebb jovo" megvalositasaban!
(Mzs)
A cikkek szerzoi/forditoi:
Kru - Kereszturi Akos
Mzs - Mizser Attila