Dátum: 2005. július 18., 8:30
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: 293. Csillagaszati ko(szo)nyvismertetes.
RIDPATH, Ian: Égi kalauz.
Egyszerű útmutató a csillagképek azonosításához.
Illusztrálta: Wil Tirion.
Fordította (a 2000-es eredetiből) Lukács Gyula Zsolt.
Budapest, 2004. Trivium Kiadó. Készült Szlovákiában. 256 old.
Ára: 1599.-Ft. /Fürkész könyvek. Zsebben a tudás - tenyérben
a világ./
Kapható a könyvesboltokban.
A 10 x 14 cm-es méretű könyv valóban zsebkönyv (korábbi
változata a Gondolat Kiadónál megjelent, csaknem azonos,
1991-es kiadása a 8 x 12 cm-ével túlságosan kicsiny volt). A
csillagos ég megismeréséhez nyújtana segítséget. Áttekintő
térképek mutatják be a négy évszak csillagos egét, külön az
északi és külön a déli félteke lakóinak, 20 lapon. Majd a
Mercator-vetületben teríti elénk a +50 és -50 deklináció közötti
égsávot 6 lapon 4,5 magnitúdóig. Ezek a térképek jók,
helyesek, hiba nélküliek.
Miként lehetne rossz egy csillagatlasz? Hiszen egy külföldön
kiadott és ellenőrzött csillagtérkép sorozatot akár le sem kell
fordítani. Ha valaki idegennyelvű csillagatlasz vesz, vagy
másol: máris használhatja az ég alatt. A csillagképek nevei
nemzetközileg rögzítettek (latin nyelven). A csillagok nevei is
(arab nyelven latin átírásban). Messier M-objektumait sem kell
"lefordítani", az NGC katalógus számait sem. A
változócsillagok nevezéktana is univerzális. Néhány angolul
kiírt mélyég-megnevezést kellett csak lefordítani: Nagy Orion
köd, Lófej-köd, Triffid-köd, Laguna-köd, Plejádok, Hyádok,
Hind változó köde, Ruhafogas. A Polarist át kell írni
Sarkcsillagra. Még néhány magyar szó: Északi Galaktikai
Pólus, Déli Galatikai Pólus, Galaktikai Egyenlítő, Tejútrendszer
központja, Kapteyn csillaga - és kész.
Ám, mégis hibáktól hemzsegnek a 88 csillagképet 6,0
magnitúdóig ábrázoló térképlapok! No nem sok a hiba, éppen
csak annyi, mint égen a csillag! Illetve pontosan annyi,
amennyi szabadszemmel látható csillagnak adott görög
kisbetűs betűs jelet Johann Bayer német égbolttérképező
1603-ban. Ezek helyett ugyanis itt nem a görög, hanem a neki
(nagyjából) megfelelő latin kisbetűs csillagjelölések
sorakoznak a kis atlasz lapjain!
Talán van is abban igazság, hogy jobb lett volna, ha Bayer
nem a görög kisbetűkkel jelöli be a csillagképek csillagait,
hiszen ez fáradtságos gondosságot igényel azóta is
kézírásban, nyomtatásban, kiejtésben. Csakhogy: négy
évszázada minden csillagász és amatőrcsillagász így rajzolja
térképeit, keresi meg objektumait, küldi be észleléseit: gamma
Cas, rho Cas, béta Lyr, béta Cyg, khi Cyg, gamma Vir, alfa
Her, béta Ori. Itt pedig ezek láthatók: g Cas, r Cas, b Lyr, b
Cyg, c Cyg [c mivel chi], g Vir, a Her, b Ori . . . Szörnyű!
Fel sem tételezem, hogy maga Tirion tette ezt eleve,
eredetiben. Viszont csak valaki bűnös, aki tudatosan, komoly
és fáradságos munkával átirogatta az összes görög betűs
csillag elnevezését latinra!
A kísérő szöveg helyes. Nemcsak a bevezető, hanem a
csillagképektől balra eső oldalra nyomtatott magyarázó szöveg
(nagyon nagy részben) hibátlan. Ott ugyanaz a nevezetes
csillag mindig kétszer: a görög írásjellel és kiírva a görög szó
magyaros kiejtését is - helyes. De jobbra tekintve: nem találjuk
a görögöt, és csak bosszankodunk a latinokon.
Egy szép, hasznos ismeretterjesztő könyvet tarthatnánk a
kezünkben, amibe a hozzáértés hiánya, a figyelmetlenség és a
lehetséges ellenőrzés hanyag mellőzése miatt sajnos
bosszantó hibák költöztek. Mindezek miatt a könyvet senkinek
sem ajánlom!
Keszthelyi Sándor (Köszö)