Dátum: 2006. január 11., 11:50
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Megvedem a naporakat!
Gábor levele valóban túl sok dologról szól egyszerre. A napórákról pár sort:
Ami a napórákat illeti: azokkal nincs baj: nem kell időnként korrigálni vagy átépíteni, mert
azt az időt amire szolgálnak, azt hosszú távon is (évszázadok vagy évezredek alatt)
pontosan mutatják hiszen céljuk: a helyi (napórai) idő mutatása.
Például a helyi dél, akkor következik be egy adott helyen: amikor a napóra delet mutat,
azaz amikor a Nap delel. Mivel a dél definíciója az, hogy a Nap a délvonalon van, az
észak-déli síkban van, déli irányban látható: a napóra nem is tud más időt mutatni, mint
a helyi dél ideje. Két ilyen delelés között eltelt idő nagyjából 24 óra, persze nem pontosan
egyformán ennyi, de kit zavart régebben pár másodperc eltérés két nap hossza között.
Szegény napórák arról nem tehetnek, hogy a globalizáció (gyorsabb és menetrendszerű
közlekedés, hírközlés) a XIX. században áttérítette az embereket először egy egyformán
24 órás időbeosztásra (bevezetve a középnap fogalmát, ami mindig 24 óra, hiába
mutatják a napórák a helyes időt), másodszor meg bevezetve a zónaidőt, ami az egész
országban, sőt több országban is ugyanabban a pillanatban ugyanannyi az idő.
Ez utóbbi nyilván természettudományosan teljes képtelenség: hiszen ha valahol delel is
a Nap (vagy a középnap), attól nyugatabbra még nyilván nincs dél - de kényelmi
szempontokból feláldoztuk a tudományos szempontokat!
Egyszerre van mindenhol dél - és kész!
A precessziónak itt nincs szerepe, az sem a napórai delet nem befolyásolja (hiszen
definíció szerint a dél az dél), sem a természettől elszakadt középnapot és zónaidőt nem
érintheti (hiszen az egy mesterséges valami).
A gyakorlati életben használt idő és a napórák által mutatott idő eltérését mutató
időegyenlet értéke (nyolcas vagy kétpúpu analemma görbe alakja) valóban változik a
precessziónak köszönhetően (szélsőértékek, nullpontok), de ennek a változásnak a
mértéke igen kicsi, még a legpontosabb (pár percre pontos) napóráknál is
elhanyagolható. Legfeljebb száz, vagy inkább ezer év alatt kell majd újabb időegyenleti
táblázatokat mellékelni. Időben visszamenő (mármint az 1850-es éveknél régebbbi) ilyen
hatása nincs.
Amúgy a napórák segítségével állapíthatták meg a precesszió jelenségét, úgy 2500
évvel ezelőtt. Napórákkal mérhették meg a napéjegyenlőségek és a napfordulók
időpontját és állapíthatták meg az évszakok hosszának nem-egyenlő voltát az ókorban.
A napórákkal ismerhették fel az égi egyenlítő és az ekliptika által bezárt szögének időbeli
változását. Ez utóbbi jelenség viszont a precessziónak köszönhető.
Keszthelyi Sándor (Köszö)