Dátum: 2006. február 12., 18:30
Feladó: Dávid Gyula --
Tárgy: "Hiperhajtomu" es tudomany
T. erdeklodok!
Mivel ram, illetve a Polaris-beli eloadassorozatomra valo utalas jelent meg
"az amerikai kormany altal vizsgalt hiperterühajtomuvel" kapcsolatban,
kotelessgemnek erzem leszogezni a kovetkezoket.
1/ A haromnal tobb terbeli, illetve negynel tobb teridobeli dimenziot hasznalo
elmeletek nem jelentenek ujdonsagot az elmeleti fizikaban. Eloszor a 20.
szazad huszas eveiben jelent meg Kaluza es Klein otdimenzios elmelete,
amely egy ideig komoly favorit volt az elektromagnesseg es a gravitacio
sokak altal kivant (es egyebek mellett Einstein altal is evtizedekig
kutatott) egyesitesere. Aztan kiderult, hogy az elmelet nem elegge
teljesitokepes. Egyebek kozott azert, mert az altala egyesitett ket
kolcsonhatason felul ket ujabb alapveto kolcsonhatast (az erost es a
gyenget) is felfedeztek. Az egyesites iranyaba torteno erofeszitesek egy
ideig egeszen mas (sikeres) utat kovettek. Kozben persze voltak - inkabb
kuriozumszamba meno - sokdimenzios elmeleti probalkozasok. Az erdeklodes
a nyolcvanas evekben fordult ujra az ilyen elmeletek irant, amikor kiderult,
hogy egy igen igeretes elmeletcsalad egyenletei kizarolag 26 (az elmelet
egy kesobbi verziojaban 10, illetve 11) dimenzioban konvergensek. Ezeket
a hurelmeleteket ma is intenziven fejlesztik, es sokan remenykednek abban,
hogy ez az ut vezet el a regen vagyott "vilagegyenlethez" vagy a "mindenseg
elmeletehez" (Theory of Everything, TOE). Errol szol Greene ajanlott
konyve, a magyarul is olvashato "Az elegans Univerzum". A tudomany
elvonalaban szereplo sokdimenzios elmeletek kozos tulajdonsaga, hogy bar
sok elmeleti es esztetikai erv szol mellettuk, kiserleti bizonyitek egy
sincs - ezt az elmelet meg tudja indokolni: a standard elmeletektol valo
elteres csak olyan nagy energiakon jelentkezik, amit a gyorsitok fejlodese
(a jelenlegi trendek mellett) csak evszazadok mulva erhet el. Nehany eve
viszont felmerult az elmeletnek egy olyan verzioja is, amely kisebb
energiaju effektusokat is josol - ezek elvileg egy evtizeden belul merhetok
lesznek. Az ilyen modellek elmeleti es kiserleti vonatkozasairol a kovetkezo
evekben sokat fogunk hallani.
2/ Mindennek semmi koze a cikkben emlitett "elmelethez". Meg azt sem mondhatjuk
- mint szokas -, hogy a tudomanyos vilag, a tudosok kozossege "egysegesen
elutasitja" Heim elmeletet. A tudomanyos vilag ugyanis nem foglalkozik
ezzel az elmelettel, nem vesz rola tudomast, nem tartja szuksegesnek, hogy
akar elutasitolag nyilatkozzon rola. Az "elmelet" ugyanis puszta spekulacio,
olyan ertelemben, hogy nem kapcsolodik az ellenorzott, elfogadott tudashoz.
A tudomany altal lefedett, uralt ismerethalmaz amobakent novekszik: a mar
elfoglalt tartomanybol nyulnak ki ujabb csa'pok, es foglaljak el az addig
ismeretlen tartomany egyre nagyobb reszet, osszekotve es uj egysegbe
forrasztva azt a "regi" tudomany tartomanyaval. A tudas kontinensen tul
felbukkano "szigetszeru" informaciokkal nincs mit kezdeni, nem lehet roluk
mit mondani, sem pozitiv, sem negativ ertelemben. Kiveve persze egy esetet:
ha az uj, szigetszeru elmeletet eros (hangsulyozom: eros), ellenorzott
kiserleti bizonyitekok tamasztjak ala. Ekkor ugyanis azonnal megindul az
intenziv kutatas, es a "szigetet" hamarosan gyorsan osszetakolt, majd egyre
szilardabb "foldhid" koti ossze a tudas kontinensevel. Jelen esetben errol
szo sincs - az elmeletnek nincs semmilyen kiserleti bizonyiteka.
(Megjegyzes: szandekaim szerint a fentiekbol kiderul, micsoda kulonbseg
rejlik ama ket teny kozott, hogy sem a sokdimenzios hurelmeletek, sem a
Heim-fele spekulacio nem rendelkezik kiserleti bizonyitekokkal. Ha ez a
leirtakbol megsem vilagos, az az en hibam, nem az elmeleteke - esetleg
kesobb reszletesebben is megindoklom.)
3/ A cikk tobbi resze ennek megfeleloen szintiszta blabla. Idonkent tetten is
erheto a szandekos csusztatas. Mindjart a cikk time: "Hiperter hajtomuvet
VIZSGAL az amerikai kormany" - a feluletes olvasoban azt a kepzetet kelti,
mintha egy letezo, mukodo berendezest ajanlottak volna fel a kormanynak, es
az a masina hasznalhatosagat tanulmanyozza. Holott errol szo sincs: egyesek
azt allitjak, hogy Heim - senki altal el nem fogadott, ala nem tamasztott
- "elmelete" alapjan LEHET(NE) ilyen berendezest epiteni. Elkepzelheto. De
ekkor elso lepeskent azt kellene - kiserletekkel - bebizonyitani, hogy az
elmeletnek valami koze van a valosaghoz.
Hasonlo csuf csusztatas ez a mondat is (bar formailag korrekt):
"Az Energiaügyi Minisztériumnak dolgozó tudósok - akik rendelkeznek egy
úgynevezett Z-berendezéssel - képesek létrehozni a hajtómu által igényelt
mágneses mezoket, így letesztelhetnék az elméletet." Ez a "Z-berendezes"
nagyon titokzatosan es tudomanyosan hangzik, pedig csak egy eros magneses
teret eloallito masinarol van szo. Ettol meg a hajtomu nem letezik! Es
persze senki sem tudja, hogyan kellene megepiteni, meg ha az elmelet
igaznak bizonyulna is (bar ekkor megeszem a kalapom...).
4/ Teljesen nonszensz a kovetkezo allitas, mely szerint "amennyiben minden
megfeleloen zajlik, akkor öt éven belül már egy muködoképes hajtómuvet
tesztelhetnek". Miert pont ot ev, miert nem otven? Vagy ot honap, ot het,
esetleg ot nap? Megmondom: mert kb ennyi idore szolnak a kutatasi
tamogatasra kiirt palyazatok. Sem az otven eves, sem az ot honapos sikert
jovendoloket nem tamogatna senki egy vassal sem. Ot evet irva ugy ereztek,
van eselyuk penzt szerezni.
Nincs pelda arra, hogy egy semmifele kiserleti bizonyitekkal ala nem
tamasztott elmeletbol ot ev alatt mukodo ipari berendezes lett volna.
A leggyakrabban emlegetett ellenpelda az atombomba kifejlesztese, a
Manhattan-projekt. Ott viszont egy mar ismert, elfogadott, kiserletileg
bizonyitott jelensegbol (a neutronok indukalta maghasadasbol) indultak ki,
amelynek technikai es katonai perspektivait a vilag legnagyobb tudosai
ajanlottak a legnagyobb anyagi, technikai es tudomanyos potenciallal
rendelkezo hatalom vezetoinek figyelmebe. Es meg igy is tobb ezer ember
(koztuk tobb orszag tudomanyos elitje) osszehangolt, intenziv, sot
katonailag megszervezett munkajara volt szukseg arra, hogy mindossze 3
(harom!) peldany elkeszuljon a berendezesbol. Katonai felhasznalasra
persze ez is elegendo volt, de nagy bajba kerult volna az amerikai
hadsereg, ha a katonai helyzet tovabbi bombak beveteset is megkovetelte
volna. Az atombombak iparszeru sorozatgyartasat csak tovabbi nehany ev
alatt (a haboru utan felszabadult fegyvergyarto technikai, emberi es
penzugyi kapacitas atcsoportositasaval) tudtak megvalositani. Most nincs
haborus helyzet, surgeto hideghaborus verseny sem, nincsenek kiserleti
tenyek es hatterelmelet, tehat nem lesz uj Los Alamos, es nem lesz ot ev
mulva "hiperhajtomu" - meg akkor sem, ha elvileg lehetseges lenne. Mindez
szintiszta bloff.
5/ Mint ahogy bloff, csusztatas, vagy (eros joindulattal) pongyola fogalmazas
(nem tudom, ki kovette el: az eredeti ismeretterjeszto cikk iroja, a cikket
amerikai bulvarnyelvre atfogalmazo "tudomanyos ujsagiro" vagy a magyar
fordito) a szoveg szamos "tudomanyos" jellegu allitasa is. Pl:
"Amennyiben sikerül létrehozni egy elég eros mágneses mezot, az urhajó
egy másik dimenzióba csúszik át, ahol a fény sebessége gyorsabb, így a
jármu egészen hihetetlen sebességeket érhet el." Akinek - igen elemi -
fogalma van a geometriai dimenziofogalomrol, az tudja, hogy nem lehet
egyik dimenziobol "egy masikba" atcsuszni. Az a tobb dimenzio vagy van,
vagy nincs, es termeszetesen "atlepve" egy mas dimenzios vilagba, a mi
"dimenzioink" es fizikai torvenyeink is megmaradnak. Kisse santito
hasonlattal: "Szenzacio! A negyedik osztalyos gyerekek a matekoran egy
uj vilagba lepnek at! Megismerik a tortszamok uj birodalmat, ahol uj
matematikai szabalyok uralkodnak (ki hallott pl korabban a "kozos nevezo"
fantasztikus fogalmarol?), es teljesen elfelejthetik az eddig hasznalt
egesz szamokat az o szegenyes aritmetikajukkal egyutt..." Azert lottozni
es nosulni meg a tortek ismereteben is az egesz szamok alapjan kell...
A fizikusok termeszetesen igen furmanyos lenyek. Vannak olyan - igen
bonyolult - elmeletek vagy elmeletcsaladok (pl az emlitett konyvben is
targyalt bren- (angolul brane) elmelet egyes variansai, amelyek bizonyos
allitasai elegge drasztikus es eroszakos egyszerusitessel kb ugy
hangozhatnak, mint a fent idezett mondat. Mindez azonban hipotezis, es
a teljes, torzitatlan elmelet persze sokkal bonyolultabb - maguk az elmelet
muveloi tiltakoznanak (sot, mar tobbszor is tiltakoztak) a hasonlo jellegu
primitivizalo "nepszerusites" ellen.
Az altudomanyos irodalom szokasainak megfeleloen nehez a cikkben
elkuloniteni a hipotetikus allitasokat az elfogadottaktol (bar meg kell
hagyni, hogy a cikk - szokatlan modon - tobbszor emliti, hogy [me'g] nem
elfogadott, ellenorzesre varo elmeletrol van szo - ezek a mondatok az
ilyen cikkek kesobbi, az interneten tovabbterjesztett verzioibol rendszerint
hamar lekopnak). Az "eroteljes magneses mezo, ami gravitacios mezot alkot"
reszben trivialitas az altalanos relativitaselmelet ismeroi szamara,
masreszt technikai szempontbol, es az itt emlitett tovabbi vonatkozassal
tisztan hipotetikus, mi tobb, ellentmond az elfogadott es ellenorzott
tudomanyos ismereteknek. A magneses mezo (a tobbi anyagfajtahoz hasonloan)
jelenlegi tudasunk szerint valoban kifejt gravitacios hatast - de ebbol
egyaltalan nem kovetkezik a dimenziok kozti atcsuszas tenye, sot a tovabbi
dimenziok letezese sem. Az altudomany szokasos eljarasa ez: ismert, mas
helyekrol, tudomanyos konyvekbol ismert allitasokat (melyekre az olvaso
bolint: aha, mar hallottam rola!) mas kontextusba helyeznek, es - akar egy
mondaton belul is - tisztan hipotetikus, sot bloff-jellegu allitasokkal
folytatnak. Szep peldat talalhatunk erre egy ismert magyar szerzo konyvenek
a magneses monopolusokrol szolo reszeben: a szoveg a hires fizikus Dirac
nevevel es a monopolusokrol szolo elmeletevel kezdodik, majd a szerzo es
tarsai semmivel sem igazolt, am tenykent talalt allitasaival folytatodik...
Szinten az altudomany modszerei koze tartozik az allitasok szamadatokkal
torteno "hitelesitese" is. Ilyen a mar korabban emlitett ot eves fejlesztesi
ido, de meg inkabb ilyen a 11 fenyeves utazas 80 naposra josolt idotartama
is. Aki latott mar a terido alapjaira vonatkozo (vagy akar sokkal koznapibb,
pl a testek hovezetokepessegerol szolo) fizikai elmeletet, modellt, az
tudja, hogy elesen szetvalnak az elmelet fizikai alapgondolatai, es bizonyos
esetleges parameterek - amelyeket az elmelet tenyleges alkalmazasahoz MEG
KELL MERNI (mar ha az alapgondolatok egyaltalan helyesek). A hovezetes
eseteben vannak fizikai alapgondolatok ennek mikentjerol (a hoanyag
aramlasa, illetve az atomok, molekulak homozgasa, a szilard test kristaly-
racsanak rezgesei stb), valamint a modellekben szereplo parameterek (pl a
racsban az atomokat osszekoto erok nagysaga - ezek egy kesobbi melyebb
elmeletbol, pl a szilard testek kvantumelmeletebol esetleg levezethetok),
a meresekkel osszehasonlithato adatok pedig csak az elmelet es a tenylegesen
megmert parameterek ismereteben kaphatok meg. Ha semmit sem tudok egy
szilard test anyagarol, hovezetokepessegerol, nem "josolhatok" olyasmit,
hogy ket ilyen test kozott pontosan nyolc perc alatt egyenlitodik ki a
homersekletkulonbseg. A nem igazolt Heim-elmelet alapjan "kiszamitott"
csillagkozi utazasi ido ehhez a joslathoz hasonlithato. Nem tudosok, hanem
piar-osok altal kitalalt bloff-adat. Tessek vegiggondolni: nyolcvan nap
alatt a Tau Cetire! Hany embert hozna lazba, ha azt irnak, hogy a mai
technika alapjan elerheto szazezer eves utazasi idot sikerult tizenhatezer
evre csokkenteni? Es hanyan legyintenek: "bloff!" a cikk olvasasakor, ha
azt latnak, hogy az utazasi ido nyolc masodperc lenne? Nyolcvan nap meg
realis utazasi ido - sok olvaso hajlando lenne ennyit aldozni az eletebol
a kis zold emberkek meglatogatasara. Emellett nosztalgiat is kelt - hiszen
Vernenek is milyen jol bejott a nyolcvan napos Fold koruli ut... szoval a
PR-osok jol dontottek. Az ilyesfajta legbol kapott bizonyitatlan "adatok"
felhasznalasa igen jellemzo az altudomanyra.
6/ A cikkbol egy dolog hiheto, es lehet, hogy igaz is. A vilag kulonbozo
hadseregei mar olyan merhetetlen osszeget tekozoltak el az adofizetok
penzebol ("hatha bejon"-alapon, butasagbol, presztizsbol vagy sima
korrupcio kovetkezteben), hogy minden tovabbi nelkul elhiszem: az amerikai
hadsereg penzt ad a hipotetikus "hiperhajomu" fejlesztesere. Teljesen azert
ok sem hulyek, es tudjak, van felso hatara a feleslegesen elcsorgo penznek
is, tehat nem hoznak letre egy uj Los Alamost, hanem nehany (ot?) evig jol
tartjak az elmelettel kufarkodo "tudosokat" (akik azert csak az elmelet
eredeti szerzojenek halala utan mertek eloallni az otlettel, nehogy Heim
tiltakozzon), majd csendben leallitjak a projektet. Lehet, hogy eleve tudjak,
hulyeseg az egesz, lehet, hogy abban biznak: itt az egymilliomodnyi esely
arra, hogy az otlet bejon.
Nem fog bejonni.
dgy
(vaskalapos) fizikus