Dátum: 2006. február 15., 1:30
Feladó: Dávid Gyula --
Tárgy: Utolso szaz sor a mezokrol es terekrol
Azt hiszem, tenyleg tultargyaltuk a temat.
Most csak egy megjegyzes:
> Azt írod, hogy a tér geometriai fogalom. Akkor a mező is az.
> A kettő között az a lényeges különbség, hogy a mező kétdimenziós,
> a tér háromdimenziós.
Termeszetesen mindenki tudja, hogy a koznapi szavakkal jelolt fizikai es
matematikai fogalmaknak legfeljebb metaforikus kozuk van a szo eredeti,
hetkoznapi jelentesehez (barmely nyelvbol szarmazik is az eredeti szo).
Az "elektromos toltes" fogalmaval kapcsolatban senki sem gondol arra, hogy
borostyant (gorogul: elektron) toltogetunk egy tolcserrel egy tartalyba.
A "potencialis energianak" sincs sok koze a nemzokepesseghez...
Az eredeti, koznapi ertelemben a "mezo" (ahol mezogazdasaggal lehet
foglalkozni), valoban ketdimenzios volt. De mar reg nem ilyen ertelemben
hasznaljuk a metaforikusan atvitt kifejezest. A "ter" pedig haromdimenzios
- volt, a koznapi nyelvben. Bar ott se mindig. A Muzeum-kert melletti
Pollack Mihaly TER (ott fociztam kora gyermekkoromban) mindig ketdimenzios
volt. (Egeszen addig, amig az utobbi hetekben melygarazst astak beleje,
megnyitva a harmadik dimenziot.)
> (A háromnál több dimenziós formációban sincs viszont más szavunk a
> formáció valamennyi dimenzióját kihasználó entitásra.)
De van: a "ter". Epp ezert kellett eltekintenunk az eredeti, koznapi,
szemleletes geometriai ertelemtol, mert igy lett egy igen hasznos kifejezesunk
a tetszoleges dimenzioju geometriai totalitas leirasara. (Precizebb
matematikusok persze megkulonboztetik az "n-dimenzios sokasag" pontosan
definialhato fogalmat a kisse pongyola "ter" kifejezestol, de ez nem kotelezo,
lasd pl a kivalo topologiai ismeretterjeszto konyvet (ajanlom mindenkinek):
J. R. Weeks: A ter alakja, Typotex, 2005
Ebben egy-, ket- harom- es negydimenzios sokasagokrol, "terekrol" van szo
(es sok kep).
A "mezo" szot a ketdimenzios terre lefoglalni azert sem erdemes, mert erre
van masik, regota hasznalt szo: a "sik" (altalanosabb esetben a "felulet").
A "mezo" szo igy szabadda valt. Es a fizikusok ki is hasznaltak. Ma mar
egyre tobben hasznaljak az altalam reszletesen leirt distinkciot, ezzel
megkonnyitve a pontos megertest, es egyebek kozott az angol, nemet, orosz,
francia stb szakirodalom forditasat.
Meg egyszer leszogezem: a "mezo" nem geometriai fogalom, hanem az anyag
egyik fajtaja.
A felreertesnek, osszemosasnak termeszetesen torteneti alapja van. Amikor
Faraday bevezette az erovonalakat, es a tudosok elkezdtek hasznalni az
"elektromos ter" es "magneses ter" kifejezeseket, VALOBAN a geometriai
terre gondoltak. Ugy veltek, hogy ahogy az anyagi testek (pl dorzsolessel)
kulonleges, "elektromozott", "toltott" allapotba hozhatok, ugyanugy a
korulottuk levo (geometriai) ter is specialis, "elektromos" vagy "magneses"
allapotba kerul. Ezert is e ket szo jelzoi alakja, hiszen a "ter" allapotanak,
feltetelezett tulajdonsaganak leirasara hasznaltak oket!
A fizika tovabbi fejlodese soran azonban nyilvanvalova valt, hogy ez nem
szerencses szemlelet: e ket entitas olyan jellemzokkel bir, mint az anyag
sok mas formaja (tegnap reszleteztem: energiaja van, impulzust ad at stb).
Roviden: anyag. Ezert celszeru ra mas szot hasznalni.
Paradox modon a legregebben ismert "mezorol", a gravitaciosrol megis kiderult,
hogy nem anyagfajta, hanem valoban a geometriai ter specialis (gorbult)
allapotanak epifenomenja. Ezert epp ennek a jelensegnek kapcsan nem szabad
"gravitacios mezorol" beszelni - ilyen ugyanis a fizika mai allasa szerint
nem letezik (csak a terido gorbul csendesen a tomegek korul...).
A problema tehat nem nyelvi, formai, nem szohasznalat vagy akademiai,
szotarugyi szabalyozas kerdese, hanem tartalmi - a mai (sok nyelvben, es mar
a magyarban is parhuzamos, jol fordithato) szohasznalat a fizika mai _tartalmi_
allaspontjat tukrozi Epp ezert nem erdemes formailag vitatkozni rola.
Elofordulhat, hogy ha tovabb folytatodik a fizika szaz eve megkezdodott rohamos
geometrizalodasa, akkor ezekrol a fizikai fogalmakrol, az elektromos es
magneses mezorol (mi tobb, az anyag sok mas fajtajarol is!) mint specialis
geometriai objektumokrol fogunk beszelni... Es ekkor at kell fogalmazni
az allaspontokat - de valoszinuleg nem kell megvaltoztatni a meggyokeresedett
szohasznalatot: akkor a "ter" es a "mezo" is geometriai fogalom lesz, de
egymastol azert alaposan kulonboznek (mint a szog es az egyenes), ezert
kulon szo illeti meg oket.
(Az inyencek kedveert megsugom, hogy ez a helyzet maris bekovetkezett: a
reszecskefizikusok az "elektromagneses mezot" mint a kommutativ Yang-Mills
konnexio - szintiszta geometriai fogalom! - egyik specialis esetet targyaljak.
Ettol persze ez meg az anyag egyik formaja marad, csak maga az "anyag"
fogalma geometrizalodik... :)
Azt hiszem, itt tenyleg abba is hagyhatjuk. Tanulsag: felesleges a hirtelen
harag, a bundas indulat, a feluletes, formai jegyek alapjan torteno
itelkezes. Inkabb erveljunk higgadtan, gondoljuk meg, miert gondolja a
masik fel azt, amit gondol, nezzunk a felreertesek moge, es sok erdekes
dolognak juthatunk nyomaba. A valosag (es benne a tudomany tortenete)
sohasem fekete vagy feher, de nem is csikos vagy kockas, hanem lenyugozoen
szines, valtozatos es erdekes.
Sapienti sat
dgy