Dátum: 2006. március 30., 23:27
Feladó: Mizser Attila --
Tárgy: A teljes napfogyatkozás_napja
2006. márc. 29. (szerda) - a teljes napfogyatkozás napja
Hajnaltájt rengeteg hívást kaptam, de épp aludtam. Fõleg az erdélyi
túrások
kerestek, akik szintén Side-be érkeztek hajnalban busszal, de mások is
próbáltak
érdeklõdni az idõjárási kilátásokról. Ezek igen kedvezõek
voltak. (Nem úgy, mint
otthon, ahol szinte mindenhol esõs idõ volt - de hát otthon nem
is volt teljes a
napfogyatkozás...) Kényelmesen ébredtünk, szállásunk második emeletén
rendezkedtünk be a technikával: Balogh Pista egy távcsõvel és
videokamerával,
Hegedüs Tibor távcsõvel, videóval és egy fényképezõgéppel. Az ez
utóbbiról
leszedett képeket küldtük fel az MCSE-honlapra kis kozmetikázás után, nem
túl sûrûn.
A jelenség "hirtelen" kezdõdött, egyszercsak megjelent a beharapás a
Nap szélén.
A "rámászás" a teljességig nem volt sokkal több egy óránál. Nagyjából fél
fázisnál érezhetõvé vált a fény csökkenése. Fokozotosan egyre tompábbá,
bágyadtabbá vált a táj - bár az automata exponálású gépek és kamerák ezt
persze
nem adják könnyen vissza. Sajnos a helyszínrõl nagy körkilátásunk nem
volt, a
Vénuszt és Merkúrt sem láthattuk, amint feltûnik. A teljesség hirtelen
következett be. E sorok írójának alkalma volt egy binokulárral végigkísérni,
miként tûnik el a holdkorong peremén látszó temérdek dombvonulaton az
utolsó
csepp napfény. A látvány olyan volt, mintha egy cápa fogazata mögül
szûrõdne ki,
amely egyszercsak bezárul - becslésem szerint 6-8 kis domb kis
közrejátszott a
látványban!
A teljesség persze csodálatos! A jókora minimum-korona szabad szemmel mindkét
oldalon mésfél-két napátmérõig követhetõ volt. Mindkét oldalon
látszottak
binokulárral protuberanciák, a belépési oldalon egy, a kilépésin
kettõ. A
fényviszonyok sötétebbek voltak a 1999-es hazaiaknál. Az árnyék vonulásának
irányában, a hegyek felett látható felhõzet éjfeketévé vált. (Másfelé
nem
lehetett nagyon kilátni, de felhõk sem igazán voltak.) A közel 4 perc
hamar
eltelt, a fény elkezdett visszatérni. A fogyatkozás alatt a szél
jelentõsen
csökkent, a hõmérséklet a mérések szerint pár fokot visszaesett.
(Végig elég
hûvös volt.)
A többiek fotózgattak, videózgattak, de lehetséges, hogy kissé
túltervezett volt
a kitûzött program. Készült pár polárszûrõs felvétel,
amellyel a napkorona
szerkezete és "mûködése" tanulmányozható. A fotózásban
résztvevõk panaszkodtak,
hogy a gyönyörködésre, a vizuális látványra elég kevés idõ jutott.
(Majd talán
legközelebb, 2008 augusztusában, Szibériában. :-) A csapat másik része
elsétált
a tengerpartra, ott élvezte a jelenséget. A készített képek tanúsága szerint
olyan hatalamas nagy tömeg mégsem gyûlt ott össze, amitõl félni
lehetett. A moló
környékére párszázan-ezren kitelepedtek, innen közvetítettek a nagyobb
tévétársaságok (pl. CNN) is. Ünnep volt az esemény a javából!
Miután a képeket "hazaküldtük", a technikai kérdéseket lerendeztük, el is
telt a
nap nagyobb része. Fontos esemény volt, hogy hírt keptunk az erdélyi túrázók
helyére - kiderült, Side-ben, a közelünkben észleltek a tengerparton. A
visszaindulásuk elõtti szinte utolsó pillanatokban találtuk meg
õket, nagyon
megörültünk egymásnak, s sikerült leráncigálni mindenkit a buszról egy közös
csoportkép erejéig.
Üdvözlettel:
Tepi (a csapat nevében)