Dátum: 2006. június 30., 12:07
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csurgora all a Hold
A csurgóra áll kifejezést én sem ismertem.
De a régen gyakran használt szó volt.
Példaként néhány híresebb:
Arany János, 1851:
E közben az órák s az apró minuták
Kergetősdit játszva egymást váltogaták;
Telt, fogyott a hold is, -- görbe uj sarlója
Majd hegyesen állt fel, majd pedig csurgóra;
Mikszáth Kálmán, 1882:
Tőle ugyan csak annyit követelnek, hogy a cifra dolmány megfeszüljön rajta,
hogy a huszártempót meg tudja csinálni a bokaösszeütésben, nyalkán nyúljon a
csákójához, és a két bajusza ne álljon valahogy csurgóra.
József Attila, 1928:
Szelid dörgésben, jó harmatban
csurgóra húzott rossz kalapban
nem fogok bolyongni már többé,
űlök és mosolygok örökké.
A csurgóra áll a Hold-ban az az érdekes, hogy ez még 2006. június végén is
használt kifejezés a magyar nép száján.
És akkor idézzük még ide a régi magyar népdalt:
Kalapom, kalapom csurgóra
Sört innék, bort innék, ha vóna
Akár iszom, akár nem
Részeges csavargó a nevem.
Itt a kalap csurgóra állása azt jelenti: úgy áll, hogy a kalap karimájába kerülő
eső kicsurogjon.
A Hold sarlója is állhat erősen dőlten, vagy éppen hogy (csaknem) vízszintesen.
Az utóbbi időszak (tavasz, kora-nyár, Medárd?) esősebb, mintha a Hold ívéből
csurogna le a lé.
Keszthelyi Sándor (Köszö)