Dátum: 2006. augusztus 11., 16:55
Feladó: Hegedus Tibor --
Tárgy: Re: vulkanok es a Hold
Kedves Jozsef es minden erdeklodo!
Egyreszt udvozlom a CSILLA olvasokat - 2 evnyi szunet
utan ismet olvasom a Csillat :-))
Ugy latom - talan csak amiatt, hogy sokan szabadsagukat toltik,
es az Internet helyett a strandon lognak :-) - eddig egyetlen reagalas
volt csak a vulkankitoresek es a Holdfazisok kapcsan...
A kerdesfelvetes abszolute jogos - es "idoszeru" is, mar legalabbis
abban az ertelemben, hogy manapsag egyre t÷bb "konkurrens"
"elmelet" (igen, direkt tettem idezojelbe az "elmelet" szot is, kulon
a konkurrens szotol, u.i. ezek legtobbszor a szo tudomanyos ertelmeben
meg csak nem is elmeletek, u.i. nelkulozik egy elmeletre jellemzo
legfobb ismerveket is, pusztan ures szofolyamok...) szuletik a tudomany
altal meg megoldatlan jelensegekre. Onjelolt felfedezok sora tarja
az emberiseg megmentojekent a nyilvanossag ele "bamulatos felismereset".
Termeszetesen jol megfigyelheto, hogy ezek kivetel nelkul mindig UTOLAG
irjak meg a cikkeiket is, hogy no lam, ok elore megjosoltak ez-es-ez alapj
an
a multa het, mult havi stb. foldrengeseket...
Anelkul, hogy en szeizmologus lennek, az alabbiak szerint tudnam osszefogl
alni
eziranyu nezeteimet Jozsefnek:
* pusztan a foldrengesek es vulkankitoresek letrejottehez vezeto fizikai e
semenyek
eredetet tekintve bizonyosnak tartom a Hold mozgasaval valo neminemu ios
szefuggest!
* azonban a Hold fenyvaltozasi fazisai a Fold-Hold-Nap geometriai elhelyez
kedesetol
fuggenek, amit az u.n. szinodikus keringesi ido szerinti periodus jellem
ez (ez a Fold
Nap koruli keringesi idejenek es a Hold Fold koruli keringesi idejenek k
ombinacioja -
ld. barmelyik alapozo csillagaszati tankonyvet, vagy akar a Tavcso Vilag
at). Ennek
semmi kozvetlen koze nincs (marmint a fenyvaltozas tenyenek) az arapaly
jelenseghez.
* a foldi arapaly jelenseg letrejotteben donto a Fold-Hold kettos rendszer
mozgasa, es
a Fold tengelyforgasa. Termeszetesen elmeletileg kiszamolhato a Nap es a
Fold tomeg-
ponttol valo elteresebol eredo arapalyerok nagysaga is - ez viszont a na
gy tavolsag miatt
joval kisebb a Nap mint a Hold okan. Gondold el: eleve a Foldon minden e
gyes kg-ra a
Hold ketszer akkora erovel hat, mint a Nap. Az arapaly jelenseghez szuks
eges ero-
kulonbsegek pedig (a Fold ket ellentetes oldalan) kb. 400x nagyobbak a H
old javara!
Ilyen kulonbseg az amugyis eleg komoly merestechnikai nehezsegek miatt,
ami a vilag-
tengerek arapaly-mozgasanak kimutatasat jellemzi, kimutathatlanna teszi
a Nap-arapalyt.
* Summa summarum: minden foldi folyekony es illekony anyag arapaly-jelense
genek
valamilyen modon szamszerusitett (pl. merhetove tett) tulajdonsagaban a
Fold tengely-
forgasi periodusa, es a Fold-Hold rendszer SZIDERIKUS keringesi periodus
a jelenik
meg... Persze valamekkora meresi hibaval, ami -ki tudja, akar elerhet 1-
2 napot is?-
es tortenetesen ekkor mar osszekeverheti valaki, hogy a szinodikus-, vag
y a sziderikus
keringesido jelent-e itt meg (tortenetesen a Hold eseten ez alig 2 nap!)
. Es akkor maris
ott tartunk, hogy valaki belekeverheti a Holdfazisokat... Latszolagos eg
ybeesesek mogott
azonban tartalmi, ok-okozati osszefugges nem feltetlenul leledzik, ugyho
gy vigyazat!
* Vegul meg egy gondoloat: a belso surlodasi jelensegek okozta faziskesese
ket is figyelembe
kell venni a jelenseg tenyleges targyalasanal. Pl. valoszinuleg tartom,
hogy a szabad tengerek-,
a legkor-, es a Fold kopenyenek izzonfolyos anyaganak arapaly-mozgasa eg
ymastol fazis-
elcsuszasban van, nem ugyanakkor van maximalis kiteresben az egyik, amik
or a masik.
* Amit a foldtudomanyoktol tavol eso, de fizikusi gondolkodasu fejemmel er
thetonek, bizonyosnak
tartok az az, hogy a izzo belson "uszo" vekony szilard (nemikeppen rugal
mas, nemikeppen merev)
kereg toresvonalai kozeleben (es legfokeppen a tengerek alatt, ahol ugyi
vekonyabb is a kereg!)
kipattano foldrengesekre gerjesztoleg hathat az izzo magmatenger le-fol
mozogni akarasa
(mert tenylegesen szabadon ugye nem mozoghat, hisz a szilard kereg ezt f
ekezni igyekszik).
Viszont van egy sajat veletlenszeru mozgas, pl. belso horizontalis es ve
rtikalis cirkulaciok a
kopenyben, es a kopeny-kereg hatar mozgasai, valamint a kereg mozgasai i
s "elmossak" ezt
a periodicitast, es megjosolhatatlanna (veletlenszeruve) teszik, hogy ho
l es mikor jon letre
foldrenges. A vulkani kitoresek meg mar vegkepp veletlenszeru, a kereg b
elsejenek helytol
erosen fuggo anyagi osszetetelenek, rugalmassagi es egyeb anyagszerkezet
i modulusainak
terbeli eloszlasatol is fuggnek. Mindezek miatt az egesz jelensegkor csa
k statisztikailag vizsgalhato,
es kulonosen rovid tavon megjosolhatatlan esemenyeket eredmenyez.
Mindezek miatt en ugy vagyok ezzel, mint az idojarassal: ELVI OKOKBOL SOHA
nem lesz lehetseges
tetszoleges idotavolsagban, tetszoleges pontossaggal elorejelezni ilyen es
emenyek bekovetkezeset...
(jol tessek figyelni, ebben az allitasban minden szonak jelentosege van, p
l. a tetszolegessegnek is! u.i.
az esetleg elkepzelheto, hogy 50-100 km nagysagu tersegekre 1-2 nappal, va
gy 1-2 hettel korabban
mar valamekkora valoszinuseggel megmondhato lesz, hogy x +/- y erossegu fo
ldrenges fogja sujtani...
De azt, hogy mondjuk 1 km-es vagy meg nagyobb pontossaggal megadjuk az epi
centrum helyet, es
percre pontosan a kipattanas idejet, es az ebbol adodo felszini karokozas
eloszlasat - tetejeben mondjuk
1 evre elore... SOHA! Aki mast allit az vagy direkt hazudik, vagy fogalma
sincs a hatterben mukodo
fizikarol, es a tudomanyos igenyu modellezesrol, statisztikai extrapolacio
k termeszeterol... Az igazi
komoly meteorologusok sem allitanak mast. Tevedes azt gondolni, hogy csak
a szamitastechnika
fejlodesenek kerdese a tetszoleges pontossagu idojaras elorejelzes megolda
sa is.
remelem, kieleg
ito volt a valasz, es ha netan valaki nem ert
egyet nemelyik
allitassal, akkor pedig remelem, kis vita is
kerekedhet. :-)
Udv mindenkinek: Hege