Dátum: 2006. augusztus 12., 19:05
Feladó: Gesztesi Albert --
Tárgy: Re: ---== CSILLA #5265 ==---
Kedves Hege!
Ritkán szólok hozzá a CSILLA-n megjelenő vitákhoz, de vannak eset
ek,
amikor úgy érzem ki kell fejtenem a véleményem. A téma a Hold
dagálykeltő hatása a vulkanizmussal kapcsolatban. Nos, a vélemény
em
a következő: igenis lehet összefüggés a holdfázisok és a tű
zhányók
aktivitása között. A magyarázat a következő: a holdfázisok a
Föld-Hold-
Nap geometriai elhelyezkedésétől függ. A tengerparti, illetve haj
ós
népek nagyon jól tudják, hogy az ár- illetve apály maximumok 12
órás
periódussal (nem egészen pontosan) követik egymást. A dagálykúp
a
Hold irányába és az azzal ellentétes irányban található. Eg
ész
pontosan azt kb egy órával megelőzi, a dagálysúrlódás miatt.
Ez
független a Hold fázisától. Viszont a nagy dagály, vagy szökő
dagály
(ár) akkor következik be, amikor újhold, illetve telehold van, vagyis
ilyenkor a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik. A legmagasabb dagálykúp
újholdkor jelentkezik, ilyenkor a Hold és a Nap is a Föld ugyanazon
oldalán helyezkedik el, gravitációs hatásuk összeadódik.
Azt írod, hogy a Nap hatása – mert 400-szor messzebb van –
elhanyagolható a Holdéhoz képest. Nos, talán meglepő lesz számo
dra,
de a Nap erősebb gravitációs hatást fejt ki a Földre, mint a Hold
, hiszen
nem a Hold körül keringünk! Az ár-apály jelenség azonban egy
rezonancia, amely a három test között fellép és amit elsősorban
a
lokális gravitációs gradiens határoz meg, tehát ebben az esetben
a
dagálykúpra a Hold gravitációs hatása valóban nagyobb, kb. 2,2
szerese a Napénak. De semmiképpen sem elhanyagolható!!
Azt sem árt figyelembe venni, hogy dagály idején nem csak a
víztömegek, hanem a szárazföldi kéreg is megemelkedik kb. 15-20 c
m-
rel (helye válogatja). Tehát igenis mozgatja a kérget is a Hold és
a Nap
árapálykeltő ereje. Az, hogy a szilárd kéreg, vagy a köpeny mit
csinál,
hol, milyen vastag, semmi köze a jelen esetben adott vulkán
aktivitásához. Ez a vulkán egy Csendes-óceáni szubdukciós övb
en van,
ami azt jelenti, hogy magmakamrája nem túl mélyen található a
kéregben. Az ott lévő kőzetolvadékra igenis hatással lehet
(közvetlenül, mint a tenger esetében, vayg közvetve, a kéregben
fellépő deformáció miatt) a az árapály erő, ami a vulkán ak
tivitását
befolyásolhatja. Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy ez
általános jelenség, minden egyes vulkáni működés nagyon öss
zetett
és egyedi.
De van általánosabb példa is: Források vízhozama függhet a
holdfázisoktól, szifonforrások működése összefüggést muta
that az
árapály erőkkel (itt megint a szilárd kéregben jelentkező, fő
leg
kőzethasadékok mentén jelentkező deformációkról van szó).
Vagy nézd a Holdat! Miért csak a Föld felé forduló oldalán vann
ak
kiterjedt lávaömlések, lávasíkságok? Nyilván a hajdani olvad
ékok
mozgásában is a Föld gravitációs hatása játszott szerepet.
Szóval nem kell elhamarkodottan pálcát törni dolgok felett. Előtt
e
tájékozódni, elgondolkozni szíveskedjünk.
Elnézést, hogy kissé hosszúra sikerült a magyarázkodásom, nem
volt
szándékom kioktatni, vagy megbántani bárkit is.
Üdvözlettel: Gesztesi Albert
do legújabb dalait a T-Online Zeneáruházból!
http://zenearuhaz.t-online.hu