Dátum: 1998. június 6., szombat (07:45 UT) |
Feladó: |
Tárgy: Re: Casimir |
Dear Urak,
Bocs, hogy nem irtam a Casimirrol, de nincs idom. Ne tevesszen meg
benneteket a sok levelem. Amint latjatok a tobbsege rovid, a hosszuak pedig
tobb honapos (romlott ?) konzervek. (BTW tobben kertek a koreai levelek
folytatasat. Igen van meg egy par, majd kuldom oket.)
Koszonet Barna Janos irasaert. Ugy nagyjabol jo. Korrekciok.
> Mostanaban talan kezdik megkerdôjelezni, talan csak egy
> elmelet lesz ami nem mukodik,
Nem kezdik megkerdojelezni. Mukodik. Ki vagyon merve. Helyes elmelet !
> talaltak helyette mast.
Mit? Ez nekem uj. Irjal errol bovebben legy szives.
> Ennek oka valami sugarnyomassal van
> kapcsolatban meg allohullamokkal amire mar nem emlakszem pontosan. Olyasmi,
> hogy az Univerzum tele van mindenfele sugarzassal
Majdnem OK. A vakuum van tele mindenfele hullamokkal
(kvantumfluktuaciok). Az effektus lenyeget szinte tokeletesen leirtad. Van
ennek a nyomorult vakuumnak nyomasa (ezekbol a kvantumfluktuaciokbol eredoen).
De az egeszbol nem erzunk semmit. Ugyanugy mint ahogy nem erezzuk a levego
nyomasat sem (csak az attol valo elterest), mert a sejtjeinben belul is van 1
atm, a levego is a atm-el nyom, vagyis szep egyensuly van.
Na a vakuumnal is ez van. Ha ket lemezt igen kozel raksz egymashoz,
akkor belul csak azok a hullamok fernek el akik hullamhossza kisebb mint a
ket lemezkozti tavolsag. A nagyobbak egyszeruen nem fernek el, ugyanis meg egy
felhullam se fer a lemezek kozze. Vagyis a ket lemez kozott kevesebb hullam
van mint a kulso oldalukon, ergo a nyomas kozottuk kisebb mint kivul.
FONTOS. A ket lemez kozott kisebb nyomas van mint a vakuumban. Ez egy
lenyeges dolog, es igen erdekesen hangzik. Ergo a ket lemez vonzza egymast.
A dologgal elmeletieleg semmi baj nincs. Kiserletileg nehez kezelni, de az
is sikerult.
Ha eddig ertheto volt akkor ezek utan az is nyilvanvalo, hogy a ket
lemez minel kozelebb van, annal nagyobb a kozottuk levo vonzas. A vonzo ero
a lemezek tavolsaganak 4. hatvanyaval aranyos. Az aranyossagi tenyezo valami
720 pi. Ez a legnagyobb szam ami ertelmes kepletben elofordul. Emlekezzetek
az iskolai fizikara. v=s/t, F=ma, 1/2mv^2. A legtobb kepletben nincs is
szam, ami azt jelenti, hogy az aranyossagi tenyezo 1. Neha van egy kettes,
vagy 3,4,6 stb. De 720 pi! Az mar valami.
Az Egely koma meg mar megint baromsagokat mond. A szitu ugyanaz,
mint mondjuk a gravitacional. Ha van egy patakod azzal lehet malmot hajtani.
Ha van 1 millio lemez parod, akkor abbol lehet energiat nyerni. De egy vodor
vizbol nem fog energiat nyerni. Legalabbis nem ugy, hogy felviszed a
padlasra lezuditod, tudbinat hajtasz vele, majd a turbina a vodor vizet
felviszi a padlasra es meg aramot is termel.
Az otlet nagyon elmes, de marhasag. Ugyanez van a Casimirnel is.
Lehet a vodor kocka alaku, elviheted a himalajaba, akkor sem tudsz gravitacios
energiat nyerni belole. A lemezeidbol se fogsz. Egely bacsi szokasahoz hiven
hazudik.
Horvath Pista
ui. Tepi! Bekuldod az astronomy Olimpiat a FIZINFOba, vagy kuldjem be en?