MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #5471

solsticiumok =?ISO-8859-2?Q?=E9s_pericentrumok=2E=2E=2E_hib...
re: karakterkodolas


Dátum: 2007. február 13., 14:20
Feladó: Hegedüs Tibor --
Tárgy: solsticiumok =?ISO-8859-2?Q?=E9s_pericentrumok=2E=2E=2E_hib...


Sziasztok!

Elnézést, de pár napig nem voltam internet-közelben.

A CSILLA #5455-ben Kru által feltett kérdésre, miszerint "hogyan
határozzák meg
a napéjegyenlőséget" - nagy sebtében, és jószándékkal gyorsan
válaszoltam, az #5456-ban.
Minthogy a jó magyar mondás szerint "hamar munka ritkán jó" - most is
bejött.
Minthogy írtam is, hogy emlékeimből kotorásztam elő a dolgokat, és
persze csak félig jól.

Asztalos Tibi nagyon helyesen kérdezett vissza az #5457-ben:

CSILLA-l #5457 írta:
> +----------------------------------------------------------------------------+
> |  Dátum: 2007. február 6., 9:26                                             |
> | Feladó: Asztalos Tibor --   |
> |  Tárgy: Afelium=napfordulo?                                                |
> +----------------------------------------------------------------------------+
> Ezt nem igazán értem. A napfordulóról úgy tudtam akkor van amikor a
Nap északra
> tartó látszó mozgása déire vált, vagy fordítva. A prihélium (afélium)
pedig a Földnek a pályaellipszis
> nagytengelyén tartózkodási pillanata.A napforduló december 21-re
esik, a perihélium meg tán január 6. Rosszul tudnám?
Na szóval akkor tehát ez úgy van - Kru eredeti kérdésére immáron
helyesen válaszolva -, hogy a Nap ekvatoriális
koordinátarendszerben mért éves "deklináció" változásának a
szélsőértékeit kell meghatározni. Ahol maximum van
(legészakabbra van) ott lesz a nyári napforduló, ahol minimum
(legdélebbre van) ott lesz a téli napforduló. Minthogy
a Föld pályaelemei jól ismertek, egyszerű efemerisz-számítást kell
elvégezni az adott - figyelembe vett - évre (ezt általában
az ekliptikai koordinátarendszerben leírva csináljuk, ebben relatíve
könnyen kiszámolható a Föld koordináta-változása az
év során), és az ekvatoriális deklináció egy egyszerű gömbháromszög-tani
formulával transzformálható.

                sin(DEC)=sin(EPS)*sin(LAMBDA)

Ahol EPS=kb. 23,5 fok (a Föld tengelyhajlása), DEC=a Nap deklinációja,
LAMBDA=a Nap ekliptikai hosszúsága (ez
a Föld imént javasolt efemerisz-számolással kiszámolt ekl.hosszúságától
értelemszerűen pont 180 fokkal tér el). Ez a formula
már kihasználta azt, hogy a Nap (és így a Föld) ekliptikai szélessége
(BÉTA) definíció szerűen nulla.
Arra tehát figyelni kell, hogy mikor számolunk a Földre vonatkozó
koordinátát, mikor a Napra - a Nap koordináta-változása
a Föld mozgásának a "tükörképe" - de a mostani Kru-kérdés szempontjából
egyébként majdnem mindegy, mert a deklináció
extrémumai ugyanott lesznek...

Namármost, ha tiszta körpálya lenne a Föld Nap körüli pályája, akkor ez
pont 90 fokra (91,3 napra) következne
be az őszi-, ill. tavaszi napéjegyenlőségek után. Azonban enyhén lapult
a Földpálya, és Kepler törvényei értelmében
("területi sebességek" törvénye) Napközelben kicsit gyorsabban mozog,
Naptávolban lassabban. Így az őszitől a tavaszi
napéjegyenlőségig kevesebb idő telik el, mint a tavaszitól az ősziig.

pl. 2007-ben tavaszi napéjegyenlőség: március 21      >89 nappal
solsticium után
                    nyári napforduló:            június 21         >92
nappal ekvinokcium után
                    (amit én írtam: Föld aféliumban: július 7) kb. 15
nappal a solsticium után
                    őszi napéjegyenlőség:     szeptember 23 >93 nappal
solsticium után
                    téli napforduló:               december 22   >89
nappal ekvinokcium
                    (Föld perihéliumban:       január 3)         kb. 13
nappal a solsticium után

Tehát ősztől tavaszig: >178 nap , tavasztól őszig: >185 nap. Örülhetünk,
a nyári időszak az északi féltekén
cca. egy héttel hosszabb... :-)

Minthogy az általam leírottakért én magamat kidobtam volna szférikus
csillagászat vizsgán, azért engedtessék meg
"megmagyarázni a bizonyítványomat" :-) a Földpálya jelenleg éppen úgy
áll, hogy látszólag tényleg olyan tájban
vannak a szolsztíciumok, mint a napfordulók... Alig 2 hét az eltérés...
Természetesen a Föld pályájának apszisvándorlása
miatt lesz olyan sok tízezer év múlva, amikor a perihélium és afélium
épp a tavaszponttal és az őszponttal esik majd egybe
(ez is kiszámolható, hogy mikor lesz - de ilyen hosszú időskálán már
minden pályaelem változását figyelembe kell venni,
így a csomóvonal hosszáét is, hisz az is vándorol). Aztán persze
elkövetkezik az is, amikor végülis mégiscsak igaz az általam
leírt tény (ez a két hét körüli eltolódás alapján párezer évvel ezelőtt
igaz lehetett)... :-)

Szíves elnézést kérek az első téves eligazításért, és köszönet Asztalos
Tibor barátunknak, mert ha nem szól, én biza,
már rég elfelejtettem volna az egészet, és akkor pár olvasóban helytelen
nézet maradt volna meg - vagy ha tisztában
voltak az igazsággal, akkor meg az, hogy "ez a Hege meghibbant... " :-)

                                                                                                           
Üdv: Hege


   
Kezdőlap | Levelezőlisták