Dátum: 2007. június 19., 13:24
Feladó: Keszthelyi Sándor -- keszthelyi (a) gf.pte.hu
Tárgy: Venusz atvonulas a Hold mogott!
Vénusz fedése a Hold által 2007. június 18-án délután
Pécsre előre jelzett idők: belépés: 14:35:57, kilépés:
15:57:24 UT.
13:30-kor beborult az ég Pécs felett, egészen sötét
lett és 13:40-től szakadni kezdett az eső. Ám 14:10-kor
vége lett az esőnek, 14:15-től már ki-kisütött a Nap.
Délnyugat felöl gyorsan vonulnak a felhők és a
felhőmentes részek.
14:20-kor kitelepültünk ketten (Keszthelyi Sándor és
Keszthelyiné Sragner Márta) pécsi kertünk végébe egy
102/500 mm-es SkyWatcher lencsés távcsővel és egy
7x35-ös binokulárral. A fákról még csöpögtek az
esőcseppek, jó párás levegő volt és +22 fok C.
14:28-tól egy nagyobb felhőmentes részen észrevettük a
Hold sarlóját, és rögtön ott fénylett mellette a Vénusz
is balra lefelé! Mindez szabad szemmel, jócskán a
nappali égen (jó 4 órával napnyugta előtt). Vénusz a
nappali égen! Sokkal fényesebb és fehérebb, mint a Hold
felületi fénye. Kár, hogy néhány perc múlva el kell
tűnnie a Vénusznak!
A párost Márta megnézi binokulárral, én beállítom a 102
mm-es refraktorba. Így látszik a Vénusz fázisa is.
14:31-től ugyan újra szakadozott felhők jönnek, és
szemmel eltűnik, de a távcsőben folyamatosan láthatóak
maradnak az égitestek. Csak 25 x nagyítást és nagy
látómezőt alkalmazok, nehogy elveszítsem. 14:34-kor
újra egy nagyobb tiszta kék ég jön erre, így 50x
nagyításra válthatok. Mindjárt itt a fedés kezdete!
Márta a DCF óra leolvasását vállalja, én a távcsőben
lesem a Vénusz feles (44 %-os) sarlóját.
A Vénusz nyugati oldala egyszer csak becsorbul:
14:35:20-kor. Gyorsan nő a csorbulás, fogy a Vénusz,
egészen torz lesz, gyorsan a nejem is megnézheti. Márta
szabad szemmel nézi a Vénuszt, amely 11 másodperc
múlva, 14:35:31-kor hirtelen eltűnik. Mire felemeli a
7x35 B-t és 14:35:36-kor azzal nézi: már abban sincs a
Vénusz. A 102/500 L-ben még látszik, de egyre szűkül, a
végén már csillagszerű fénypont, aztán az is
elhalványul és 14:35:55-kor végleg eltűnik!
(Természetesen a Vénusz sötét oldala tovább ott
lehetett a Hold sötét oldala mellett, de már
láthatatlanul.)
Félve az esőtől, mindent észlelő eszközt visszahordunk
a lakásba. Gyors körtelefonok: Szeged: borult volt,
Hegyhátsál: borult volt, Budapest: borult volt, Nyúl:
láthatták, de nem fotózhatták, Paks: borult volt,
Gyöngyöstarján: jó ég volt 20x60-nal látták.
15:50-kor újra kipakolunk mindent a kertbe. Az ég félig
felhőtlen, de éppen a jelenség által érdekelt égrészen
gyorsan vonul nyugati irányból a felhőzet. Szerencsére
apró (1/4-1/2 fokos) szakadozottságú, mozaikszerűen,
benne kis felhőmentes lyukakkal.
15:51-kor előbújik a Hold. Beállítom a 102/500 mm
refraktorba. Csak 25x nagyítást merek használni. Hiába
vonulnak előtte a felhők, a Hold megvilágított sarlója
folyamatosan látszik a távcsőben. A sarló közepének a
pereme a legfényesebb és már néhány holdkráter is
sejthető rajta. Éppen itt várható a Vénusz megjelenése.
A holdperem közepén egyszer csak megjelenik egy fényes
pont! Ez 15:56:59-kor volt, de a felhőzet vonulása
miatt pár másodperc késés lehetett. Izgatottan nézzük
az egyre kiterjedtebb Vénusz korongot. Megcsodáljuk,
hogy a bolygó felületi fényessége mennyivel nagyobb a
Holdénál és mennyivel fehérebb is a színe.
A holdperem és a fázisos Vénusz elválása 15:57:34-kor
történik meg. Ezt követően is folytatódik a Vénusz
megvilágítatlan oldalának kijövetele, de természetesen
az pontosan nem mérhető. Így 25 x nagyítással
15:58:20-ra becsülöm azt az időpontot, amire egy
képzeletben kikerekített Vénusz még érintkezett volna a
holdperemmel. Ezzel a távcsőben a Vénusz-fedés véget is
ért.
Szabad szemmel Márta nézte a Holdat és ott a Vénusz
15:57:45-kor jelent meg. De egyelőre még a sarlóhoz
tapadó csillagként látszik. Csak 16:00:05-kor válik le
a Vénusz a Holdtól szemmel.
Keszthelyi Sándor (Köszö)