Datum:
Felado: [ ]
Targy: Napsugarak
Szizasztok Csillagaszok!
Mindenkit udvozlok, es Tepinek kulon koszonet, hogy reklamozta a listat.
Kolonits Zoli kerdezte:
>miert latjuk a felhokon attoro napsugarakat
>szettartoaknak? A sugarak metszespontja ugyanis - ahova a gyanutlan
>polgar a Napot gondolna elhelyezni - csak par km magasan van.
>A Nap pedig kicsit messzebb van.
Ha meg lehetne figyelni, hol van ilyenkor a Nap, kiderulne, hogy a sugarak
valoban a Napban metszik egymast. (Egyebkent reszlegesen felhos idoben ez
biztosan lathato is.)
A sugarak valoban parhuzamosan (vagy majdnem parhuzamosan) erkeznek, es
alapvetoen azert latjuk oket megis osszetartani, amiert a vonatsinek is
osszetartanak, kulonosen, ha a talajhoz eleg kozelrol nezzuk oket.
Kepzelj el egy hatalmas hengert, aminek az alapja a foldon van, a teteje
pedig a Napban. Ha a henger alapja eleg nagy (mondjuk tobbszaz meter), es te
az alaphoz eleg kozel allsz, akkor a henger palastjat ugyanugy osszetartani
latod, mint a sugarakat.
Persze mindez meg nem lenne felelos azert a kulonosen eros szettartasert,
ami valoban gyakran megfigyelheto. Ennek oka mar egyertelmuen erzekcsalodas.
Arrol van szo, hogy ez az eros szettartas akkor lep fel, amikor a Nap mar a
horizont kozeleben jar. Ekkor az imenti henger tulajdonkeppen egy ferde
henger. Tehat ilyenkor a sugarak a vizszintessel igen kis szoget zarnak be,
de ezt nehez eszrevenni (tobbnyire epp azert, mert a hengerbol csak egy
darab latszik), ezert az ember automatikusan ugy gondolja, hogy a henger/kup
tengelye fuggoleges, holott nem az.
Maskeppen fogalmazva: Az oszzetartas mertekebol kiszamitott magassag valoban
csak nehany kilometernek adodna, de csak akkor, ha a kup fuggoleges
tengelyu. Alkonyatkor pedig nem ez a helyzet.
Udv: Peter