Dátum: 2007. november 28., 09:46
Feladó: Mizser Attila -- mzs (a) mcse.hu
Tárgy: Kézikönyv top 30
Nagynehezen megleltem a Kézikönyvet
a top 30-as listán. Uraim és hölgyeim, ez a 13. helyezés
szinte SEMMIT nem jelent, az Alexandra hatalmas
bolthálózatához KÉPEST a nullához tendál
az eladott példányszám.
Mellesleg a kettővel ezelőtti, 1999-es kiadás
címlapját rakták ki.
A témához kapcsolódva hadd idézzem ide
a Meteor 2005/12. számában közölt cikkemet.
Akit érdekel, a mai terjesztői állapotokról
egy jó kis elmélkedés olvasható itt:
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0747&article=2007-1125-2047-16VVCE
Aki jót akar az MCSE-nek és más kis kiadóknak,
NEM a nagy bolthálózatokban vásárolja meg
kiadványaikat, hanem közvetlenül tőlünk, ill.
a kiadóktól.
A GUTENBERG-TÖRPEGALAXIS
Valamikor, nagyon régen, a múlt században, amikor még úgy tűnt, érdemes
könyvkiadással foglalkozni, erősen kerestem egy bizonyos Könyves Bandit
(Könyves Bandi, hol vagy?, Meteor 1997/6., 3. o.). Bandi sokáig
valóságos intézménynek számított Budapesten, a minőségi könyvárusítás
jelképének, aki még a Moszkva tér könyves pavilonjába is képes volt
életet lehelni, rangos írók dedikáltak ott, a tér Bandi hangszórójától
volt hangos -- versesköteteket, regényeket, újdonságokat reklámozott.
Szerették az emberek Bandit, azonban a piaci viszonyok mellett ez a
szeretet a nullával volt egyenértékű, végül mennie kellett az aprócska
boltból. Néhány éve felhívott, megköszönte a cikket, akkor tudtam meg,
hogy Bandi már egyáltalán nem Könyves -- természetgyógyászattal foglalkozik.
A Csillagászati évkönyvből tíz évvel ezelőtt még háromszáz darabot adott
el az Astoria környéki három könyvesbolt -- mindegyik boltnak megvolt a
maga profilja, az Egyetemi könyvesbolt pl. a legrangosabbnak számított
amatőrcsillagász körökben. Mára csak kettő maradt meg a három
könyvesboltból, és az Astoria 100 m-es környezetében jó, ha három
példány elkél az aktuális évkönyvből, nem pedig háromszáz. Ennek
magyarázata egyszerű: míg korábban közvetlen kapcsolatban álltunk a
hálózatok egyes boltjaival, ma csak a központi raktáron keresztül lehet
őket ellátni. Ez a rendszer pedig nem kedvez a speciális kiadványoknak,
még az olyan nagy múltúaknak sem, mint a Csillagászati évkönyv.
Mindehhez járul a közel 50%-os árrés és a bizományi elszámolás
rendszere, mely-nek lényege az, hogy a terjesztő nem vállal semmilyen
gazdasági kockázatot, gyászos eredménye pedig az, hogy a kis kiadók
máról holnapra vegetálnak.
Ezzel párhuzamosan a bolti hálózat is alaposan átalakult. Az óriási
könyvpaloták könyvtengerében rátalálni sem könnyű a csillagászati tárgyú
kiadványokra. A feketéllő Hitler-szigetek (vajon miért van ekkora
kínálat második világháborús, horogkeresztes könyvekből?),
szakácskönyv-félszigetek és ezoterikus kontinensek között lavírozva
könnyű megfenekleni az asztrológia-zátonyokon, és ezzel helyben is
vagyunk, hiszen a csillagászati könyveket gyakorta vegyítik a csillagjós
kiadványok közé, nincs messze az idő, hogy végre megjelenjen az
"Egyszerű, házi készítésű spektro- és horoszkóp" c. kötet. Természetesen
az egyetemes kultúra szolgálatában.
Színes-szagos, gazdagon illusztrált csillagászati képeskönyvekkel Dunát
lehet rekeszteni. Többségük egy kaptafára készül: könnyed csevegés a
Világegyetemről az elfordított látástól kezdve a fekete lyukakig, minél
több képpel és minél kevesebb szöveggel, mert ne terheljük az olvasót a
mai világban olvasással. És minél kevesebb szakértelemmel -- hány és hány
olyan fordítás lát napvilágot, amit csillagászathoz értő szakember nem
látott, csak a megjelenés után, ha megvásárolta a kötetet. Mert hogy a
hazánkban megjelenő csillagászati képeskönyvek (én már csak ezzel a
névvel illetem őket) nagy része "külföldiből" van fordítva. Úgy látszik,
csak magyar szerző vetemedik arra a merészségre, hogy könyvet írjon a
kisbolygókról, Dante csillagászatáról vagy éppen a holdutazásokról...
Az amúgy is rohanó világot még rohanóbbá, még színesebbé pörgető
plázákban vásárlók talán már észre sem veszik azokat a köteteket,
melyeken nincs valami nagyon színes, nagyon sokkoló, nagyon trendi -- az
ügyeletes sztárszakács vigyora, vagy éppen a múlt század legszörnyűbb
jelképe, a horogkereszt. A "könyvet a könyvesboltból" elv lassan a
múlté, a Városház utcai Magiszterben mesélte az eladó hölgy, hogy a
minap betoppant egy vevő, hogy lásson végre egy hagyományos
könyvesboltot (ahol nincsenek kontinensek, szigetek és zátonyok). Venni
nem vett semmit, de legalább megnézte a boltot. Sorra zárnak be az
üzletek a Kossuth Lajos utcában, ami azt mutatja, hogy a vásárlóerő kezd
kifelé vándorolni a plázákba és a bevásárlóközpontokba, ezekbe a jól
fűtött művárosokba, miközben nem tudni, mi lesz az igazi várossal, ami
attól (is) város, mert normális, ember léptékű boltokba lehet benyitni,
és ezt-azt vásárolni. Nem shoppingolni, mert azt csak a
bevásárló-hangárokban lehet. Vásárolni!
Nincs rá igény -- kapom meg a szíves felvilágosítást egyre több helyről,
ha csillagászati könyveink terjesztését szeretném bővíteni. Nincs rá
igény, vagyis igénytelenség van. Eufemizmus ez, mint a magyar vásárló
árérzékenységére való hivatkozás. A magyar vásárló nem árérzékeny, hanem
kevés a pénze. És természetesen nem igénytelen, mert még a kevés
pénzéből is áldozna csillagászatra -- ha egyáltalán megtalálná a
boltokban kiadványainkat. Ha kiteszik, és jó helyre teszik ki (nem a
szakácskönyvek vagy az ezoterikus művek közé), és ha egyáltalán előkerül
a raktár mélyéről. Ha Könyves Bandik intéznék a könyvterjesztés sorsát
Magyarországon, talán még az a csoda is előfordulna, hogy nem 50% lenne
az árrés, sőt, időben megkapnák a kiadók azt a kevés pénzt, ami könyveik
forgalmazásából nekik jár. Mert bizony az is megesik, hogy soha nem
jutnak pénzükhöz.
Az alábbiak egyszer már megjelentek a Meteorban, de a helyzet mit sem
javult 1997 óta: "Mi hát a megoldás? Egyesületünk jelenleg egyetlen
"piacképes" könyvet ad ki, ez pedig a Meteor csillagászati évkönyv.
Alkalmanként 4000 példányban jelentetjük meg, amibôl nagyjából 1000
példányt tudunk átpréselni a hazai könyvterjesztésen. Ha ezen a
terjesztésen múlna, már régen megszűnt volna a magyar nyelvű
csillagászati évkönyv. A megoldást egyesületünk tagsága jelenti: nélküle
ma már nem létezne ez az alapvetô kiadvány, hiszen 2000--2500 példány
tagságunknak és a csillagászat más barátainak köszönhetôen biztosan elfogy."
A könyvterjesztésben tapasztalt visszásságok láttán egyre időszerűbb
felülvizsgálni: érdemes-e a nagy hálózatokban forgalmazni kiadványunkat?
Aki hozzá szeretne jutni az Évkönyvhöz, előbb-utóbb eljut az MCSE-hez, a
Polaris Csillagvizsgálóba, legfontosabb partnereinknél pedig továbbra is
kapható lesz kiadványunk -- de az országos hálózatokba a jelenlegi,
megalázó feltételek mellett nem lesz értelme eljuttatni a Csillagászati
évkönyvet. Ezzel párhuzamosan meg kell szerveznünk az alternatív
terjesztést is, amiben továbbra is számítunk tagságunk, helyi
csoportjaink, társszervezeteink és a távcsöves vállalkozók
közreműködésére -- annak érdekében, hogy a Gutenberg-galaxisból ne legyen
törpegalaxis.
MIZSER ATTILA