Dátum: 2008. március 19., 23:50
Feladó: Hódi Gyula -- davejb (a) freemail.hu
Tárgy: Csillagászati évszakok
Sziasztok.
Mindjárt itt van a napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete. Már régóta fúrja az oldalamat, hogy a napéjegyenlőség pillanata miért a kezdete a tavasznak, és miért nem a közepe. Hiszen ebben a pillanatban a Nap félúton van azon időszakok között, amikor a nappalok a legrövidebbek, illetve a leghosszabbak. Mivel számomra a leghosszabb nappalok időszaka lenne a nyár, a tavasznak másfél hónapnyival a napforduló előtt véget kellene érnie. A mostani helyzetben a tavasz és a nyár időszakaiban összességében azonos mennyiségű nappali perc jut nekünk, csak a tavasz kezdetén vannak a rövidebb napok, míg a nyárnak a végén. Szóval nem tetszik ez nekem. :-)
Ráadásul, mivel tudjuk, hogy a besugárzott és a visszasugárzott hő mennyiségének összege, magyarul a meleg mindig késik a nap magasságának változásához képest, két hónapnyit, így logikusabbnak is látszana, ha az égbolton már tartana a tavasz, amikor végül az időjárásban is éreztetné a hatását.
Az a kérdésem, hogy miért van ez így, miért a kezdetét jelöljük ki a tavasznak a napéjegyenlőséggel, miért nem a közepét. Azt persze tudom, hogy azért, mert így szól a megegyezés, de hátha valaki tudja, hogy maga a megegyezés miért pont így született.
Hódi Gyula