Dátum: 2008. március 22., 12:02
Feladó: Hódi Gyula -- davejb (a) freemail.hu
Tárgy: Re: Csillagászati évszakok
Bartha Lajos engem kért meg arra, hogy a CSILLÁ-ra szánt, de ott valamiért meg nem jelent hozzászólását próbáljam meg én is eljuttatni a listára. Köszönöm, és máris idézem:
"Az évkezdetet nagyon sok ókori kulturnép azért tette a tavaszi napéjegyenlőségre (vagy annak hónapjára), mert ez az évben egy csillagászatilag jól meghatározható időpont. Az az időpont, amikor a felkelő vagy lenyugvó nap egy oszlop, pálca, stb (függőleges árnyékvető) árnyékát éppen kelet-nyugati irányba veti, egyszerű megfigyeléssel is pontosan megállapítható, független a földrajzi helyzettől és az egész féltekére érvényes (ugyanez áll az őszi napéjegyenlőségre is, itt most eltekinthetünk a refrakciótól, mert a napkorong szögátmérőjéből eredő hiba nagyobb mint a sugártörésé). Az ősi római naptár pl. Martius-szal (Mars hónapja) kezdődött. A közpülső negyedévekben nagy bizonytalanságot okozott a Nap deklinációjának pontatlan ismerete, mivel a szférikus háromszögtani függvényekben szerepel az ekliptika hajlása az Egyenlítőhöz, azt pedig pontatlanul ismerték. (Ezért van az, hogy még a 18. sz-ban is a geodéták a földrajzi szélesség napmagasságból mért meghatározásánál lehetőleg tavasszal vagy ősszel észleltek.) Másrészt a tavaszi napéjegyenlőség körül valóban "feléled" a természet, pl. ez az állatok szaporításának hónapja. Az ekliptikai és egyenlítői koordináta rendszer egyébként éppen nem mondható mesterségesnek, mivel mindketttő alapsíkját a természet maga határozza meg: a Föld keringési, ill. tengelyforgási síkja. Ezek akkor is lennének, ha mi nem tartanánk számon.
Végeredményben a mitológikus évkezdetekkel (téli napforduló = Nap feltámadása) ellentétben a napforduló számontartása egy csillagászatilag meghatározható, így minden évben újra ellenőrizhető időre esik. Ma azonban megkülönböztetünk csillagászati évszakkezdeteket (márc. 21, jún. 20/21, szept. 22, dec. 21.; érdekesség, hogy Sztálin a születésnapját dec. 21-én ünnepeltette, bár nem ezen a napon született, de érzékeltetni akarta, hogy vele születik meg a SzU!), és meteorológiai évszakokat (dec. 1, márc. 1, jún. 1. szept. 1.) A tavaszi napéjegyenlőség fizikailag is fontos időpont, mert innentől kezdve az északi félgömbön a Nap besugárzási energiája többletet mutat a Föld kisugárzásához képest."