Dátum: 2008. március 23., 23:38
Feladó: Hódi Gyula -- davejb (a) freemail.hu
Tárgy: Re: Csillagászati évszakok
Köszönöm a hozzászólásokat, bár pontos választ valóban nem kaphatok, az érvek és ellenérvek érdekesek voltak. Egy dologra ki kell térnem: többen úgy találták, hogy nekem a Tavaszpont DEFINIÁLÁSA okoz nehézséget, ezzel szemben én csak annak MÉRÉSSEL való kijelölését tartottam problémásnak, méghozzá a történelmi múlt emberei számára. A Naprendszerről birtokolt mai tudásunkkal, modellekhez szokott, térgeometriai gyakorlatokkal edzett elménkkel persze hogy egyszerű a dolog elméleti része, de bizonytalan vagyok, hogy, mondjuk, Kopernikusznak, al Hvarizminek vagy Hipparkhosznak mennyire lett volna kézenfekvő egy ilyen téma pár szóban összefoglalható magyarázata.
Ráadásul az eredeti kérdésem nem is a Tavaszponttal, hanem a csillagászati tavasz kezdetének választott pillanattal foglalkozott, ez esetben valóban időbeli pillanatra gondolva. Firkantsatok magatok elé egy szinuszhullámot, osszátok fel négy részre a kitüntetett pontjainál, és nézzétek meg, hogy a Nap a tavasz folyamán ugyanazokat az éggömbi magasságokat járja be ugyanannyi idő alatt, mint a nyár során, csak ellenkező irányba. Én a nyarat egyfajta kulminációként élem át, hőségként, amelynek a mihamarabbi múlását remélem, a tavasz viszont langyos napok és hűs esték érzetével kapcsolódik bennem, átmenetként a télből a nyárba. Az évszakok csillagászati elhelyezése csak ezzel volt aszinkronban. Persze nem a megváltoztatására irányult a kérdésem, hanem csak egy kérdés volt egy régi, nem is tudom, mennyire régi döntésről. Az emlékeztető megjegyzés, miszerint Rómában egy időben márciusban kezdődött az év, jelzi, hogy a gyökerek jó régre nyúlhatnak.
Az volt a hibám, hogy én egy egyszerű, pásztorkodó, földműves vagy nomád nép helyébe próbáltam képzelni magamat, és megfeledkeztem arról, hogy fejlett technikai kultúrák, az asszír, babilóniai és egyiptomi csillagászok aggódó gonddal mérték fel az égbolt működését már évezredekkel ezelőtt, és az ő figyelmüket akkor sem kerülhette el a napéjegyenlőség, ha egyébként nem lenne benne semmi érdekes. Merthogy én úgy éreztem, hogy ebben az eseményben nincs semmi eseményszerű, semmi kitüntetett. Nem jutott eszembe, hogy az árnyékvetővel végzett megfigyelések során a Kelet-Nyugat-tengelynek megvan a maga érdekessége, az egyiptomiakról is mondogatják, mennyire pontosan tájolták piramisaikat, szóval megvan az, ami miatt a napéjegyenlőség órák és precíz szférikus szögmérők nélkül is kitüntetett eseményként kezelhető.
Üdv mindenkinek.
Hódi Gyula