Dátum: 2008. június 29., 19:51
Feladó: Tepliczky István -- tepi (a) mcse.hu
Tárgy: MCSE multimédia tár frissítés - 2008.06.30.
Dávid Gyula "Kozmofizika '08" c. előadássorozatának utolsó 3 része a médiatárunkban:
.....................................................................
Dávid Gyula: Szép időben a tömeg lemegy a térre - avagy a Higgs-részecske
nyomában (felfedezve 2008 nyarán, Nobel-díj 2009) :-)
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0463&Itemid=338
Az idézett mondás az általános relativitáselmélet nagy felfedezését, a tér, az
idő és a tömeg közti univerzális összefüggést illusztrálja. De vajon miért van
az objektumoknak (így az elemi részecskéknek) tömegük? Egyáltalán, mit jelent a
tömeg jól ismert(nek vélt) fizikai fogalma? A részecskefizika Standard Modellje
szerint a részecskék tömege a Higgs-mezővel való kölcsönhatásnak köszönhető -
ennek kvantumát, a régóta keresett Higgs-részecskét a 2008 nyarán beinduló
szuper-nagyenergiájú részecskegyorsító, az LHC fogja felfedezni nem sokkal
sorozatunk befejezése után, ezzel a helyére illesztve a Standard Modell utolsó
hiányzó puzzle-darabkáját. De a Higgs-mező tartogatott még egy meglepetést a
fizikusoknak és a kozmológusoknak: kozmikus méretekben alkalmazva megoldotta a
Nagy Bummra épülő csillagászati modell számos nehézségét, és egy új korszakot,
az infláció korát iktatta be az Univerzum korai történelmébe.
.....................................................................
Dávid Gyula: Az ötödik elem - a kvinteszencia, avagy Einstein legnagyobb tévedése
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0464&Itemid=338
Nagy embereknek a tévedései is tanulságosak - hát még amikor nyolcvan év
késéssel kiderül, hogy nem is tévedtek olyan nagyot. Albert Einstein, a mai
kozmológiai modellek alapjául szolgáló általános relativitáselmélet megalkotója
maga nevezte élete legnagyobb tudományos tévedésének a kozmológiai állandó
bevezetését. Az ezredforduló környékén elvégzett preciziós csillagászati
mérésekre épülő új kozmológia viszont ismét használja, és világképe fontos
elemének tekinti a kozmológiai állandót - így tudja modelljeivel reprodukálni az
Univerzum megfigyelt tulajdonságait. Ez az "állandó" a mai felfogás szerint
viszont nem egy univerzális természeti konstans, hanem egy új, furcsa
tulajdonságokkal (pl antigravitációs hatással) bíró anyagfajta, az ún.
"kvinteszencia" vagy "sötét energia" megnyilvánulása. Ez az anyagfajta pedig nem
kevesebb, mint 70 százalékát alkotja az Univerzum össztömegének! Hová bújt eddig
ez a sok anyag, hogyhogy nem vettük észre? Beleillik-e a részecskefizika
modelljeibe, vagy azokból kilógó, azokon túlmutató, új fizikát képvisel? És egy
gyakorlati kérdés: mikor és hogyan lehet segítségével antigravitációs autót vagy
űrhajót építeni?
.....................................................................
Dávid Gyula: "Mire való a többi részecske?" és a "Túl a Standard Modelleken" c.
előadások
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0465&Itemid=338
Sorozatunk eddigi előadásaiban számba vettük a legfontosabb, az Univerzumban
gyakran előforduló, annak tulajdonságait és fejlődését nagyban megszabó elemi
részecskéket, tulajdonságaikat, szerepüket. De ezzel az ismert elemi
részecskéknek csak igen kis hányadát említettük. Hol a többi részecske? Milyenek
a tulajdonságaik, miben térnek el a megemlített részecskéktől? Miért nem
kerültek szóba a korábbi előadásokon, miért nem játszottak szerepet az Univerzum
történetében? Egyáltalán: mire valók? E kérdések mellett illik arra is
kitérnünk, hogy a részecskefizikai Standard Modellen túl kacsintgató új
elméletek további elemi részecskék garmadájának létezését tételezik fel. Hát
ezek meg hol bújkáltak eddig? Lehet, hogy az ő létezésüket figyelembe véve
előlről kell kezdenünk, újra kell írnunk a Világegyetem már ismertnek vélt
történetét?
A kozmológia Standard Modelljének alapja az einsteini általános
relativitáselmélet, a részecskefizika Standard Modellje pedig a
kvantumelméletre, közelebbről a kvantum-mezőelméletre épül. Gyümölcsöző
együttműködésük és látványos sikereik nem feledtetik az a szomorú tényt, hogy az
alapjukul szolgáló két hatalmas és csodálatosan szép fizikai elmélet sem
fizikai, sem matematikai köszönő viszonyban sincs egymással. Pedig fontos lenne:
vannak a téridőnek olyan szögletei, zugai (pl a fekete lyukak belseje vagy a
Nagy Bumm közvetlen környezete), ahol a kvantumos és gravitációs effektusok
egyformán fontos szerepet játszanak. Az elméletek kívánatos egyesítése, a
"kvantumgravitáció" nevű új tudományág kifejlesztése a hallgatóságban ülő
fiatalok generációjának feladata - borítékolható, hogy a 2052-es fizikai
Nobel-díjat a kvantumgravitáció elméletét megalkotó tudósoknak ítélik majd oda.
Sorozatunk záró előadásában az eddigi próbálkozásokat és (szerény) eredményeket
tekintjük át. Egy ilyen átfogó elmélet természetesen újraírja majd a
kozmológiát, és megváltoztatja a Világegyetemről alkotott általános képünket.
.....................................................................
Mindhárom előadás elérhető "csak hang" MP3-változatban - arra az esetre, ha
valaki pl. kamionsofőrként útközben szeretné hallgatni! ;-) Lásd:
http://www.mcse.hu/multimedia
Üdvözlettel a közvetítő csapat nevében:
Tepi