Dátum: 2008. december 19., 18:24
Feladó: Keszthelyi Sándor -- keszthelyi (a) gf.pte.hu
Tárgy: Nemzeti évfordulóink
Most jelent meg a 2009-es év nevezetes magyar évfordulóit bemutató kötet
(Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerkesztő: Estók János. Budapest, 2008.
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága,
Pharma Press Kft. 70 p.) amelyben híres hazánkfiainak rövidebb-hosszabb
életrajzai szerepelnek. Már amennyiben a 2009-ből kivonva születésük vagy
elhunytuk évét valami kerek szám adódik. Itt nemcsak a 100, hanem a 150, és
az 50, sőt a 125 és a 75 is kereknek számíttatott. A 250 éve született
Kazinczy Ferenc vezeti be a jegyzéket, aztán jönnek írók, költők, művészek,
természettudósok, történészek, politikusok, sportolók, orvosok, egyházi és
történelmi személyiségek. Még két betyár: Sobri Jóska és Rózsa Sándor is
bejutott nagyjaik közé.
Néhány csillagászunk is belekerült. A 100 éve elhunyt Gothard Jenő (Herény,
1857. május 31. - Herény, 1909. május 29.) is fő helyen, egész oldalas
életrajzzal és fényképpel szerepel.
A 150 évvel ezelőtt született Gothard Sándor (Herény, 1859. február 6. -
Herény, 1939. július 16.), a 75 éve meghalt Kövesligethy Radó (Verona,
Olaszország, 1862. szeptember 1. - Budapest, 1934. október 11.), a 150 éve
született Lakits Ferenc (Pécs, 1859. február 19. - Pécs, 1919. június 24.),
a 225 éve született Tittel Pál (Pásztó, 1784. január 5. - Buda, 1831.
augusztus 26.), és a 200 éve született Vállas Antal (Pest, 1809. május 18. -
New Orleans, 1869. július 20.) is benne van a könyvben, ha némileg rövidebb
élet- és munkásság-rajzolattal.
A kötet végén találjuk meg a külföldi és az egyetemes történelem kerek
évfordulóit, de abban a Csillagászat Nemzetközi Évére utalás nem olvasható.
Azért mégsem maradt említés nélkül Galilei és távcsöve. A 66. oldalon
olvashatjuk az UNESCO ajánlásaiban ezt: "Olaszország. 400 éve Galileo
Galilei (1564-1642) itáliai természettudós a világon először csillagászati
megfigyeléseket végzett. 1609-ben elkészítette az ún. Galilei-féle
teleszkópot, amellyel az eget kémlelte. Ettől kezdve beszélhetünk
csillagászati távcsöves csillagászati megfigyelésről. 1609 végén és a
következő évben számos csillagászati felfedezést tett. Észlelte, hogy a Hold
nem tökéletes gömb, a felszíne nem sima, ahogyan azt addig hitték, hanem
egyenetlen: kráterek, hasadékok barázdálják és hegyláncok tagolják.
Megállapította, hogy a Tejút-rendszer csillagok sokaságából áll; fölfedezte
a Jupiter holdjait. Megfigyelte, hogy a Vénusznak a Holdhoz hasonló fázisai
vannak. Csillagászati tapasztalatait a Sidereus Nuncius (Csillaghírnök) című
munkájában adta közre 1610-ben."
Keszthelyi Sándor (Köszö)