Dátum: 1998. augusztus 6., csütörtök (12:10 UT) |
Feladó: KSZ |
Tárgy: Szoktetes ketezerben |
Kedves Csilla Olvasok
A 619---622-es Csillakban folyt a szokoevekrol es a naptarakrol
eszmecsere. A tema tenyleg erdekes, de a nagy melegben nehany bibi
becsuszott, ugyhogy hozzaszolok en is, reszben kiegeszites, reszben
korrigalaskent.
1./ A Julian naptart persze nem Julian talalta ki, hanem egy Julius
Caesar nevu romai. O hozatta torvenybe, hogy negyevente legyen
szokoev -46.januar 1-tol kezdve. Ez a 365,25 napos eve azert eleg jol
kozelitette a 365,2422 napos tropikus evet es csak 128 evente
jelentett 1 napos elterest.
2./Az elterest mar hamar eszrevettek, pl. a 435-os niceai zsinaton is
targyaltak, de akkor meg nem volt nagy elteres, nem korrigaltak.
A kozepkorban az elteres mar nagy volt, az egyszeru emberek is
eszrevehettek, hogy a vetes, aratas, stb nem stimmel a naptarral. Az
egyhazat a husvet idopontjanak megallapitasa zavarta. Mar 1200 korul
Grosseteste es Sacrobosso eloadasaiban ramutatott a gondra.
VI.Kelemen papa 1350 korul mar parizsi matematikusokat kert fel
naptarreformra. XXIII. Janos 1410-tol halaszthatatlannak itelte es
igy 1415-ben a konstanzi es 1434-ben a baseli zsinat is foglalkozott
ezzel. Nem tortent semmi. A mi Regiomontanusunk 1474-ben irt
konyveben hosszasan elemezte a kerdest, igy IV. Sixtus papa Romaba is
hivta, kidolgoztatni vele ezt. Gondolom tiszteletdijat is kapott
volna, de irigyei megmergeztek.
3./ A Valahanyadik Gergely az XIII-ik Gergely papa (1572-85) volt.
1572-ben nemzetkozi tudos bizottsagot hozott ossze. Ezek vegre
sikeres tervet keszitettek. Az 1582.febr.14-i papai bullaval jott ki
a naptarreform, ami szerint 1582-ben oktober 4.csutortok utan nem
5.pentek , hanem 15 pentek irando.
4./ Magyarorszagon akkor eppen nem Ferdinand kiraly, hanem I.Rudolf
osztrak csaszar es egyben 1572---1608-ig a meg megmarad kiralyi
Magyarorszag kiralya uralkodott. (Kicsit fura, de a tudomanyokat,
alkimiat, orakat kedvelo volt, aki pl. Keplerrel es Tycho Brahevel is
baratkozott, sot udvari csillagaszai voltak, fizette oket rendesen).
Szoval ez az I. Rudolf akkor Pozsonyba hivta ossze az orszaggyulest
es az 1587.nov.1---1588.jan.13-ig ulesezett (persze meg a regi Julian
naptar szerint!) Az orszaggyules targyalta az uj naptart, el is
fogadta azt. Ezt kiralyunk 1588. jan.28-an szentesitette is es az
1588-as 28-ik torvenycikk szol a Gergely naptar kotelezo
hasznalatarol. (Nem talaltam ra az eredeti torvenyre, igy a bevezetes
pontos napjara---gondolom meg az 1588-as evben valamikor megtortent).
5./ Erdely kulon orszag volt akkor, nem is volt katolikus eppen, de
azert kicsivel kesobb ott is torvenykeztek. Az erdelyi orszaggyules
Gyulafehervarott 1590.szept.21-tol ulesezett. Megtargyalta es
torvenybe iktatta, hogy a Gergely naptar legyen a hivatalos 1590.
karacsonya napjatol kezdve. Ok akkor ugrottak at a 10 napot. De ezert
meg evtizedeken at a kalendariumok, naptarak duplan keszultek, azaz
vagy a regi (O) vagy az Uj naptar szerint, azaz a nep lassan
terhetett at. De nem azert mert a kalendariumkeszitok butak lettek
volna, de ha vettek a regi naptart is---ok nyomtattak meg az 1640-es
evekben is.
6./ Na de jon mar a 2000-ik ev, amely eszerint SZOKOEV lesz. De az,
hogy a szokonap ebben az evben munkanapra esik az szerintem
szamitastechnikai gondot nem okoz (valoszinuleg az
1999.dec.31/2000.jan.1. valtas az amire egyikunk gondolt mint
szamitastechnikai gondra) ,mert tenyleg 2000.febr.24. csutortok
munkanap, de hat ez csak azt jelenti, hogy abban az evben sajnos 1
nappal tobbszor kell bejonni melozni. Mivel 400 evente 97 szokonap
van, ezekbol 69 nap munkanap kb. Viszont ne nagyon firtassuk ezt,
mert akar 31 napos, akar 30 napos egy honap a fix fizetesuek
ugyanannyit kapnak, igy akar 28 napos a februar, akar 29 napos, akkor
is lesz fizetesunk---remeljuk 2000-ben is!
KESZTHELYI SANDOR