Dátum: 2009. március 09., 22:35
Feladó: Tepliczky István -- tepi (a) mcse.hu
Tárgy: Kulin György Szabadegyetem - immár az MCSE Médiatárában is!
Megértük eme jeles napot, amikor elmondhatjuk, médiatárunk szinte naprakész!
Legalábbis részlegesen, és egy kis időre. :-) A Kulin György Szabadegyetem idei
tavaszi sorozatának valamennyi eddigi előadása felkerült gyűjteményünkbe, talán
még az élő adásnál is jobb technikai minőségben. Az erről való meggyőződéshez
elég a http://www.mcse.hu/multimedia címre kattintani, de álljon itt egy kis
részletesebb kedvcsináló is. Előtte azonban íme a csapat, akinek köszönhető a
közvetítés, a rögzítés, a vágási munkák és a szervezési feladatok: Dinnyés
Lajos, Kerényi Lilla, Klimaj Renáta, Nyerges Gyula, Pete Gábor, Tepliczky István
és Tordai Tamás.
Tehát:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mizser Attila: A Galilei-élmény (2009.02.03.)
A Galilei-élmény átélése és átadása volt Kulin György (1905-1989) egyik
legfontosabb üzenete. A Csillagászat Évének is egyik fő feladata ezt a 400 évvel
ezelőtt született élményt tovább adni. Az előadás azoknak kíván emléket
állítani, akik távcsőépítő munkájukkal segítették ezt az élményátadást az utóbbi
hat évtizedben.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0576&Itemid=338
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Csaba György Gábor: Kepler és Galilei (2009.02.10.)
Galilei és Kepler, korunk csillagászati világképének 17. századi úttörői,
kortársak voltak. Meglehetősen egyoldalú kapcsolatukat Kepler kezdeményezte:
1597-ben elküldte Galileinek "Mysterium cosmographicum" című könyvét. Galilei
levélben válaszolt; ezzel gyümölcsöző és mindkettőjük számára felettébb hasznos
tudományos eszmecsere vehette volna kezdetét. De hiába volt Kepler lelkes és
gyors válasza: Galilei következő - és egyben utolsó - levelére 12 évet kellett
várnia. Vajon miért nem alakult ki a két tudós közt szorosabb együttműködés? Nem
tudhatjuk biztosan; de annyi tény, hogy kettőjük természete, érdeklődése,
felfogása és tudományos módszerei is meglehetősen eltérőek voltak.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0576&Itemid=338
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mizser Attila: John Dobson forradalma (2009.02.17.)
Amatőrök milliói használják a Dobson-távcsöveket, ezeket az egyszerű, azimutális
szerelésű Newton-reflektorokat. Az előadás végigköveti a Dobson-távcső
fejlődését és elterjedését, és természetesen megpróbál választ adni a kérdésre:
csinált-e John Dobson forradalmat?
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0601&Itemid=338
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szabados László: Távolságméréssel tágított világegyetem (2009.02.24.)
Nemcsak az Univerzum tágul, hanem csillagászati ismereteinket is egyre tágabb
tartományból szerezzük - egyre nagyobb távcsövekkel, tökéletesebb és érzékenyebb
detektorokkal. De honnan tudjuk, hogy milyen messzire van az, amit megfigyelünk?
Az előadás a kozmikus távolságok megállapításának nehézségeit és a megoldás
módjait mutatja be - az ötvennél is több (főként asztrofizikai alapokon nyugvó)
távolságmeghatározási eljárás közül a legfontosabbak ismertetésével.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0612&Itemid=338
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Tóth Imre: Üstökösök kutatása űreszközökkel (2009.03.03.)
Az égi vándorokról szerzett ismereteinket jelentősen kibővítették az űrkutatás
megindulásával a sűrű földi légkör felett keringő, annak zavaró hatásait
kiküszöbölő mesterséges holdak. Ma az üstökösmagokat nagy földi teleszkópokkal,
űrtávcsövekkel, valamint közvetlen közelről űrszondákkal tanulmányozhatjuk. Az
előadásban összefoglaljuk a róluk eddig szerzett ismereteinket, elemezzük, hogy
ezek közül melyeket tartjuk biztosnak, elképzelhetőnek, illetve a legújabb
tények alapján a "legenda" kategóriába sorolhatóak.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0613&Itemid=338
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~