Dátum: 2009. március 11., 20:49
Feladó: Szabó M. Gyula -- szgy (a) titan.physx.u-szeged.hu
Tárgy: Carissimi és VY CMa
Az úgy volt, hogy Carissimi Jephte oratóriuma az első ebben a műfajban.
Monteverdi utódaként a Szent Márkban, Velencében, nagyot alkotott, a
Jephte rendhagyó szcenikájával egyedülálló oratórium (fogadalom, csata,
örömünnep, Jephte lánya feláldozásának bejelentése, Jephte lányának
siralma, a barátnők gyászkórusa, Izrael gyászkórusa), nagy és erőteljes
formákból sorsszerű reménytelenséggel zuhan bele a záró gyászódákba...
Ami, úgy értem, a drámaiság, fatalizmus, komorság e korszak velencei
zenéjének általában sajátja, ezt máshol szépen tudnám elemezni.
Ami miatt az alábbi zárókórustól leestem a székemről, az a képi világa: az
első részben a bolygók, majd a csillagok egymáshoz viszonyított
méretarányos ábráival, galériák tömkeleve, Nap és V838 Mon, Nap és eta
Car, mu Cas, VY Cma, ilyesmik. Egészen eredeti és egészen fantasztikus.
Még talán IYA-s rendezvényeen is el lehet sütni...
http://www.youtube.com/watch?v=hQHC4zwDYYY
SzMGy