Dátum: 1998. augusztus 11., kedd (16:02 UT) |
Feladó: KSZ |
Tárgy: Megegy szokonap 2000-ben |
Kedves Csilla Olvasok
Augusztus 11-e van, csodalatosan tiszta, napos, az egesz orszagban
gyonyoru felhomentes az eg. Kivanom mindenkinek, hogy mahoz egy ev
mulva ugyanilyen legyen az ido, eroben egeszsegben megerjuk azt a
bizonyos szep napot es a szabadszemes napkorona sugarai kozott cikazo
perseida meteorokat figyelhessuk delben a csillagos egbolt alatt.
Na de addig meg van tennivalonk, ezt a naptarkerdest nem zartuk le
teljesen. (Elozmenyek: Csilla-628, Teknoc valasza: Csilla-629).
Koszonjuk annak aki megkoszonte az altalunk osszehordottakat, es,
hogy jee, de erdekes ez a csillagaszattortenet, de persze ezeket ugy
konyvekbol kell osszeszedni es ide leirni. Erre azert kell nemi ido.
1./ Kopernikusz. Valas Peter alias Teknoc jogosan emliti. Valoban o
is belevetette magat ebbe a naptar javitasba. (Habar nem ezert
szeretjuk!). Az 1512--16-os laterani zsinaton egy kulonbizottsagot
hoztak letre a halaszthatatlan naptarreform erdekeben. Egy korlevelet
kuldtek szet az akkor elo hiresebb tudosoknak, csillagaszoknak. Akik
valaszkent visszakuldtek sajat javaslatukat, azok listaja megvan, ott
all Kopernikusz neve is. O 1516-ban irasban kozolte velemenyet,
szuksegesnek tartva a reformot, bar a konkret valasz nem maradt fenn.
Mas muveibol sejtheto, hogy o a tropikus ev idotartamat nem tartotta
fixnek, ugy velte kisse ingadozik, ezt fontosnak is tartotta kutatni,
o maga is evekig merte is ezt. Gondolom ez a korpalyakhoz, mint
abszoluumhoz valo ragaszkodasa miatt volt igy, azt eszrevette, hogy a
Fold nem egyenletesen megy a Nap korul az egy ev soran, de az
ellipszisre gondolni sem mert.
2./ I. Rudolf magyar kiraly. Hogy milyen modon ult a magyar kiralyi
szekben 36 even keresztul az a torteneszek temaja, de az, hogy erosen
muvelte a csillagaszatot es csillagjoslast amiatt szerethetjuk utolag
is. Csillagasz geniuszokkal volt napi kapcsolata es hogy ok nem hogy
nem haltak ehen, hanem bokezu tamogatasaval tudtak dolgozni, ez az
egyetemes tudomany nyeresege is. A Gergely-fele naptarreform hazai
bevezetese viszonylag hamar megtortent altala. Ugy tunik, hogy ez
nalunk nem kotheto egy konkret naphoz, ezt elarulja a kiraly altal
szentesitett torveny szovege---mar tudniillik, hogy mar az ezt
targyalo orszaggyulest is az o-naptar ennyi es ennyiediken azaz az uj-
naptar szerint annyi es annyiadikan hivtak ossze. Mivel az orszag
nagy resze torok megszallas alatt volt, akiket abszolut nem erdekelt
a keresztenyek naptara, az erdelyi resz es a kiralyi Magyarorszag
nagy resze reformatus volt mar, akiket viszont az idegesitett, hogy a
papa hozta az eredeti rendeletet---az uj naptart egyik naprol a
masikra bevezetni nem volt nyero! Ezert ugy tettek, hogy minden
datumot vagy mindket keltezessel ellattak, vagy ha csak az egyiket
irtak le, oda kellett irni, hogy a regi vagy az uj naptar szerint
ertendo, hogy egyertelmu legyen.
3./ Tycho Brahe. Ot I.Rudolf bosegesen penzelte. Meghivta Pragaba
nemcsak ot, hanem 20 tarsat (csaladtagok, eszlelosegedek, szolgak).
1599.juniusi bevonulasa Pragaba fejedelmi volt, udvari matematikussa
neveztek ki, fizetese az atlag 15 szereseben allapitottak meg, de
ezen felul minden kiadasat bokezuen penzelte az udvar. Kapott egy
kastelyt, annak teljes atepitesere, fenyuzo fenntartasara kapott
penzt, ugyhogy jo nagy tivornyazasok is folytak itt. (Aki ezt nem
hiszi, nagyon ajanlom olvassa el: Koestler Arthur: Alvajarok. Bp.
1996. Europa K. cimu ragyogo stilusu konyvet).
4./ Kepler Janos. Kepler valoban sokat, sokszor es sok helyen
nyomorgott es nelkulozott. Csakhogy I.Rudolfnak es Tychonak
koszonhetoen volt egypar jo eve is.
Eleinte a magat a Pragai udvarba befeszkelt Tycho hivta meg Keplert
oda a Benateki kastelyba es csak eszlelosegedjenek szanta. Az addig
Grazban nyomorgo Kepler ezt is elfogadta es csaladjaval egyutt
odakoltozott 1600.febr.4-en. Itt eszlelhette a legproblemasabb Mars
bolygot, szamitgathatott, de penzt egyenlore nem kapott, csak teljes
ellatast, szallast, kajat, bort, stb. Ez igy ment masfel evig. Tycho
egyik bulit a masik utan rendezte, Kepler aki a baratja es helyettese
lett, eszlelt es szamitott ejjel-nappal. Aztan Tycho hirtelen meghalt
es az 1601.nov.4-i diszes temetese utan 2 nappal Keplert nevezte ki
utodjava es udvari matematikussa a csaszar es kiraly. Igy minden amit
Tycho kiharcolt maganak az Kepler olebe hullott es 1601-tol kezdve
Rudolf 1612-es halalaig neki bosegesen megvolt minden: rang, cim,
biztos allas, ingatlanok, eszkozok, beosztottak, penz, muveinek
kiadasahoz nyomda. Es ha valami nem volt meg, csak szolt az
uralkodonak es az megadta neki, mert baratja, bizalmasa, velemenyenek
kikeroje volt. Keplernek ez volt a legaktivabb, legtermekenyebb
idoszaka, tudott dolgozni, konyveit kiadni. Astronomia Nova fomuvet
(benne az elso ketto Kepler-torvennyel) 1608-ban persze Rudolfnak
ajanlja. Levaltasa, majd halala utan Keplernek ujra menni kellett
innen, utana ismet tobb helyen talaljuk, kicsit nyomorogni is latjuk,
ez igaz. De volt jo 10 eve!
5./ Galilei. Mindezeket olvasgatva latom am, hogy meg a jo Galilei is
majdnem idetevedt Pragaba, legalabbis nagyon dorgolodzott errefele.
Galilei mar Italaiaban is eleg jol menedzselte magat. A Paduai
Egyetem, a Velencei Szenatus es Doge(Dozse), a Mediciek kegyeit es
penzet kereste friss tavcsoves felfedezeseivel. (Nevetve irja
Keplernek, hogy a 4 jupiterhold felfedezeseert elete vegeig tarto
rendszeres evente fizetendo jaradekot kap Paduaban, es ez
visszavonhatatlan, mert a kiutalasban az all, hogy ez akkor is meg
kell neki kapni, ha Jupiter mellol egyszercsak eltunnenek a holdak!).
De azert a Medicieknek megegyszer eladta a holdakat a biztonsag
kedveert, roluk nevezve el.
Szoval ez a Galilei tobbszor kacerkodott Rudolffal. Amikor felfedezte
a Szaturnusz oldalain a ket dudort nem is tette kozze, nem is
titkolta el, hanem anagrammakent Pragaba kuldte 1610-ben. Szegeny
Rudolf es Kepler 3 honapig probalkozott a megfejtessel, aztan
Rudolfnak fedte fel a rejtvenyt. Ugyanigy anagrammaba rejtette a
Venusz fazisait, amit Kepler ismet nem tudott kitalalni. A friss
csillagaszati felfedezeseit kozlo Sidericus Nunciust is elobb kapta
meg Rudolt, sot tavcsobe is elobb nezhetett, mint Kepler, sejtheto,
hogy penzt vart, talan kapott is Galilei.
Na ennyit mara. A mesenek vege---jo ejszakat gyerekek!
KESZTHELYI SANDOR