Dátum: 2009. augusztus 01., 12:57
Feladó: Tepliczky István -- tepi (a) mcse.hu
Tárgy: Csillagászat és civilizáció konferencia - ingyenes részvételre pály
(Az alábbi részvételi lehetőség meghirdetésére kért fel bennünket a
konferencia főszervezője, Grandpierre Attila.)
-------- Eredeti üzenet --------
Tárgy: Amatőr csillagászok részvétele a konferencián
Feladó: Grandpierre Atilla
Kedves Listaolvasók!
Örömmel értesítjük, hogy van még néhány pályázati hely az angol nyelven
zajló konferenciánk iránt érdeklődő amatőr csillagászok számára ahhoz,
hogy ingyenesen vehessenek részt az Csillagászat és civilizáció c.
nagyszabású nemzetközi tudományos-kulturális konferencián, amelyet 2009.
augusztus 10-13. között tartunk az Eötvös Lóránd Tudományegyetem
konferenciatermében. A konferencia honlapján minden szükséges információ
elérhető:
http://www.konkoly.hu/AC2009/
A konferencia a Csillagászat Nemzetközi Évében az Ember és a
Világegyetem kapcsolatait vizsgálja, hogy szélesebb körű és mélyebb
képet nyerjünk a Világegyetemről. Ezen a találkozón átfogó és mélyreható
kérdésekkel foglalkozunk, amelyek mai világképünk alapjait gondolják
újra a 21. században, a biológia évszázadában, világhírű tudósok,
filozófusok, teológusok, vallástörténészek, társadalomkutatók
részvételével. A rendezvényt az MTA és az UNESCO is támogatja.
A részvétel fejében előfordulhat, hogy a jelentkezők közreműködésére a
rendezéssel kapcsolatos apró feladatokban esetlegesen és alkalomadtán
számítanánk (max. 1 óra). Szeretnénk, hogy mindenki ügyeljen a rendre.
Mellékeljük a konferenciáról kiadott MTI hírt.
Az érdeklődőknek pár soros pályázatot kell írniuk arról, hogy miért
szeretnének részt venni a konferencián. A pályázatokat Grandpierre
Atilla, a konferencia tudományos szervezőbizottságának társelnöke címére
várjuk:
-------------------------------------------------------------------
Tudomány-csillagászat-MTA
Csillagászat és civilizáció - nemzetközi konferencia Budapesten
Budapest, 2009. június 24 (MTI) - Az asztronómia, a tudomány és
a civilizáció interdiszciplináris összefüggéseit vizsgálja az a
nemzetközi konferencia, amelynek a Csillagászat Nemzetközi Éve
alkalmából augusztus 10 és 13-a között ad otthont Budapest.
A Csillagászat és Civilizáció elnevezésű konferenciát az MTA
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat és az ELTE szervezi.
"A konferencia egyedülálló a maga nemében, mert a csillagászat
jelentőségét világítja meg a tudományok, az emberiség világképe és a
társadalom fejlődése számára" - hangsúlyozta az MTI-nek Grandpierre
Attila, a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet tudományos
főmunkatársa.
Mint rámutatott, a csillagászat a legrégebbi tudomány, amely alapvető
szerepet játszott a többi tudományág fejlődésében. Ugyanakkor az
asztronómia jelentőségét még a csillagászok sem ismerik igazán, holott a
csillagászat központi szerepet játszik ma is tudományos világképünk
megfogalmazásában. A tudományos világkép határozza meg, melyek a fontos
kérdések, és hogyan lehet ezekre választ találni. A tudományos világkép
végső alapja pedig maga a kimeríthetetlen Világegyetem.
Ismertetése szerint a mai tudományos világképből, amely 400 éve, Newton
után alakult ki, hiányzik az ember, az élet. Ez a hiány kihatott az
erkölcsre, egész gondolkodásmódunkra, társadalom-felfogásunkra, és bár
az ipari forradalom, a gépesítés az anyagi javak addig nem ismert
bőségét hozta magával, ugyanakkor az anyagias szemlélet hatására
sorolódik az ember is az "anyagilag hasznos kategóriákba". Így alakult
ki a fogyasztói társadalom, amely az anyagi javakat felértékeli, az
életet leértékeli, és háttérbe szorítja az ember természeti és közösségi
lény mivoltát, eredeti, kozmikus rendeltetését.
"A XXI. században, a biológia évszázadában érdemes végiggondolni, ki
tudjuk-e tágítani tudományos világképünket, hogy az élet és az ember is
bekerüljön" - emelte ki a csillagász.
A konferencia munkájában kvantumfizikusok, csillagászok, biológusok,
filozófusok, teológusok, kultúr-történészek vesznek részt, 200-300
szakemberre számítanak húsznál több országból.
"Sokoldalúan próbáljuk bemutatni, hogy a különböző szaktudományok
élvonalbeli képviselői mit tudnak hozzátenni a nagy kérdésekre adott
válaszokhoz. Ezek a nagy kérdések a Világegyetem természetével,
keletkezésével kapcsolatosak, azzal, hogy mi lesz az Univerzum sorsa, s
mi az élet, az ember helye és szerepe a Mindenségben" - magyarázta.
Paul Davies, a világ egyik legismertebb fizikus-csillagásza az életbarát
Világegyetemről beszél, arról, miért éppen olyanok a Világegyetem
fizikai tulajdonságai, amelyek az élet kialakulásának kedvezőek, és
mennyire alapvető az élet szerepe a Világegyetem kialakulása és
fejlődése számára.
Stephen Wolfram, akinek nemrég megjelent New Kind of Science (A tudomány
új fajtája) című könyve nagy feltűnést keltett, videoelőadásában a
komplexitás-tudomány jelentőségét világítja meg. Subhash Kak
kvantumfizikus a Világegyetem információtartalmának növekedéséről tartja
előadását, Henry Stapp arról, hogy a kvantumfizika különböző
értelmezései milyen lehetőségeket adnak az emberi tudat elhelyezésére a
kvantummechanikai Világegyetemben.
Joseph Seckbach a száz foknál is forróbb forrásokban, illetve az
Antarktisz és Grönland jégtakarója alatt élő baktériumokat ismerteti,
amelyek megismerésével a Mars-béli élet megismeréséhez is közelebb
juthatunk. Nancey Murphy és Hans Köchler a Világegyetem erkölcsi és
vallási vonatkozásait világítják meg.
"A XXI. században, a biológia évszázadában egy sor alapvető jelenség
mutatja, hogy a kopernikuszi fordulathoz hasonló jelentőségű fordulat
következik be a tudományban, egész természettudományos szemléletünkben,
az élet és a tudat bekerül tudományos világképünkbe. És mivel egyre
világosabb világképünk meghatározó hatása a társadalom fejlődésére,
ezért az emberiség sorsfordulójáról van szó. Mi ezt a fordulatot
szeretnénk előkészíteni ezzel a konferenciával" - hangsúlyozta
Grandpierre Attila.