Dátum: Thu, 10 Dec 2009 09:19:19 +0100
Feladó: Tepliczky István
Tárgy: Geminidák - IMO vizuális útmutató
A közelgő derült időre és jókora Geminida-maximumra tekintettel szeretnék
kivételesen egy hosszabb irományt feltenni a CSILLÁ-ra - mégpedig a Nemzetközi
Meteoros Szervezet (IMO) vizuális megfigyelési útmutatójának Igaz Antal által
összeállított magyarítását. Hosszú évek-évtizedek után szeretnénk meghonosítani
a jelenleg vizuális nemzetközi szabványt, s ennél jobb alkalom a propagandájára
nem is lehetne. Az alábbi összeállítás elérhető a Csillagvároson, továbbá a
rövidesen induló meteoros honlapjainkon - de közzétenném itt is, hadd legyen
szem előtt! Elnézést a tipikus lev.listás cikket meghaladó terjedelemért!
Tepi
---------------------------------------------------
Vizuális meteorészlelések
Néhány éves tapasztalatal, de azért még mindig kezdő észlelőként szembesültem
azzal a problémával, hogy a magyarországi észlelések nem mindig jutnak el a
nemzetközi meteoros szervezet (IMO) központi adatbázisába (VMDB, Visual Meteor
DataBase). Ugyanakkor az idén szeptemberi IMO konferencián is kiemelt téma volt
a vizuális észlelések fontossága, hiszen manapság, a videós rendszerek korában
is ez adja vissza a legfinomabb időbeli felbontással egy-egy raj aktivitásának
lefutását. Ehhez az kellene, hogy minél több észlelő be is küldje az adatait.
Mindennek leghatékonyabb és legkényelmesebb módja, ha ki-ki saját maga az IMO
honlapján található online beviteli űrlapot használja. Ahhoz azonban, hogy az
IMO honlapján közzétett formátumban tudjunk adatokakat szolgáltatni, érdemes
áttekintenünk a módszer sajátosságait és még észlelés előtt megfelelően
felkészülni. Most a nagyobb rajokra alkalmazott, ún. számolásos módszer
legfontosabb elemeit foglalom össze.
Az "IMO" módszer egyedi észlelőben gondolkodik. Ez nem jeleti azt, hogy ne
lehetne ezentúl csoportosan észlelni, de az adatokat észlelőnkénti bontásban
kell kezelni. A kiválasztott látómezőben időintervallumonként kell naplózni
darabszámokat, rajtagsággal és becsült fényességértékkel együtt. További
rögzítendő információk a határmagnitúdó, látómező közepe (Ra/De), takartság (%),
szünetek.
A naplózás eszköze lehet egy notesz, magnó vagy MP3 felvevő is. A lényeg, hogy
ne vegyük le szemünket a vizsgált égterületről.
Időintervallumok:
Minden esetben UT-ben jegyezzük az időt. Kisebb aktivitás esetén elegendő
óránként feljegyezni az időt, nagyobb aktivitás esetén legalább 5-15 percenkénti
intervallumokat határozzunk meg. Kimondottan nem előnyösek a szabályos
intervallumok, jobb statisztikát adnak a véletlenszerűen eloszló, de azért
nagyjából egyforma időszakaszok.
Határmagnitúdó:
Az IMO a számolásos módszert javasolja, azaz előre definiált, sorszámozott,
háromszög alakú tartományokban látható csillagok számával kell meghatározni a
HMG-t. Legalább 40 fok magasan lévo és lehetőleg a kiválasztott égterületre eső
tartományokat kell választani, legalább kettőt vagy hármat. A kapott érték
észlelőnként változhat. A észlelés során kb 30-45 percenként újra ellenőrizni
kell a HMG-t, és minden időintervallumhoz, azaz az észlelőlap minden sorához be
kell írni az aktuális értéket. Minderről kiváló leírás olvasható itt:
http://leonidak.mcse.hu/megfigyeloknek/
Takartság:
Szemünk sajátosságaiból adódóan a meteorok 98%-át egy 100 fok átmérőjű körön
belül észleljük. Alaphelyzetben tereptárgyak takarásától mentes égterületet kell
választani. Egy esetleges felhősödés csökkenti a látott meteorok számát, ezt a
hatást egy egyszerű, becsült %-os takartsági tényezővel vegyük figyelembe. A
módszer elsősorban 20% alatti takartság esetén működik, ennél nagyobb takartság
kialakulás esetén tartsunk szünetet, hacsak nem kivételesen magas aktivitással
van dolgunk. Az online űrlapon valójában az "F=1/(1-k)" értéket kell megadnunk,
ahol k a %-os takartság mértéke. Ha hosszabb időtartammal dolgozunk és eközben
változik a takartság, akkor a k értéket is súlyozott átlagként kell figyelembe
venni.
Látómező:
Javasolják, hogy az észlelő válasszon ki egy égterületet, ennek jegyezze fel a
Ra/De koordinátáit és az észlelés során végig kövesse ezt az égterületet. Ennek
haszna a rajtagság pontosabb becslésében és a radiánstól való állandó
távolságban jelentkezik. Égterületet lehet váltani, ha az kedvezőtlen pozícióba,
pl. 50 fok alá kerül. A látómező középpontjának koordinátáit minden
időintervallunhoz be kell írni.
Ha végül - ennyi munka után - meteort is látunk, figyeljünk oda és naplózzuk a
következő adatokat, ebben a sorrendben:
Rajtagság:
Főleg a meteor irányára kell figyelnünk, nem feltétlenül a feltűnési és
végpontra. Mivel előzetesen megismertük égetrületünket és a felkészülés során
megjegyeztük az aktív radiáns pozíciókat, a pályát visszafelé meghosszabbítva
könnyen azonosíthatjuk a rajtagságot.
Fényesség:
A környező csillagok alapján becsüljük meg a fényességet. A látómezőnk közepén,
ha jól láttuk a meteort, akkor akár fél magnitúdó pontosságra is törekedhetünk.
A periférián egész magnitúdóra kerekített értéket adjunk meg.
Nyom:
Ha a meteor nyomot hagyott, becsüljük meg élettartamát másodpercekben. Egy kis
"+" jellel jelölhetjük, ha másodpercnél rövidebb, de azért érzékelhető nyomot
látunk.
Szín és egyéb adatok:
+2 magnitúdónál halványabb meteorok esetében gyakorlatilag lehetetlen színt
érzékelni. Nem sok gyakorlati értéke van és el is hagyhatjuk a feljegyzését. Az
egyes meteorok feltűnési idejét nem szükséges jegyeznünk. Az időbeli
darabszámokat a választott intervallumon belüli számolással adjuk meg. A meteor
időtartama rendszerint rövidebb, mint egy másodperc. Kivételes esetektől
eltekintve nem szükséges felírnunk.
Itt az ideje a fejben tartott adatok rögzítésének. Javasolják a kis
papírtekercsre írást, persze vakon, nem odanézve. Ez természetesen gyakorlatot
kíván, viszont nem merül ki az elem. A másik lehetséges megoldás a magnó vagy
diktafon használata. Bőven készüljünk elemekkel, és ne felejtsük el előre
kipróbálni, hogy minden valóban működik-e.
Példa:
2009. nov. 16. (dátum)
Delta Cep (LM közepe)
K20:12 (kezdési időpont)
1/10-7/13-15/18 (HMG becslérsi tartomány száma/a benne látott csillagok száma)
L35 (Leonida +3,5 magnitúdó)
S50 (Sporadikus +5,0 magnitúdó)
L1 2s sá (+1 Leonida, 2 sec nyommal, sárga)
L45
2031 (ido jelzés)
S4
L00 6s fe
S3
FE 2037 (felhősödés kezdete)
S30
L-1 10s zö (zöldes -1-es Leonida 10 sec nyommal)
2046/10 (időjel, 20:37 és 20:46 között átlagosan 10% takartság)
S30
L25
2055/20 --- (20:46-20:55 között 20% takartság, szünet kezdete)
___________
2105 (szünet vége)
stb....
Az IMO online adatlap szerkezete (lásd: http://www.imo.net/)
A fejlécet a szokásos adatokkal kell kitölteni: dátum, észlelő neve, hely.
Ezután következnek az észlelt rajok és radiáns pozícióik.
Az észlelőlap egy sora következőképpen fog kinézni:
Idő intervallum / Lm / időtartam(h) / Takartság (F) / LEO / SPO
20:12-20:20 / Ra / De / 0.133 / 1.02 / C/21 / C/12
Minden rajnál adjuk meg a módszert (jelen esetben C=counting) és az észlelt
meteorok darabszámát.
Egy külön kis táblázat tartalmazza az egyes rajok fényesség eloszlását az egész
észlelési időtartamra. Ezt külön kell összegeznünk adatainkból.
A fentiekben leírt módszer több ponton is különbözik az általam eddig
tanultaktól és néhány eleme bizonyára szokatlan. Viszont érdemes alkalmaznunk,
akár egyedileg, akár kis csoportokban észlelünk az ország különböző pontjain,
hiszen így adataink valóban gyorsan célba érnek és hozzájárulunk egy -egy raj
jobb felderítéséhez.
(Igaz Antal)