Dátum: Mon, 22 Mar 2010 08:56:33 +0100 (CET)
Feladó:
Tárgy: Re: ---== CSILLA #6692 ==---
Kedves Gyula! Barátaim!
Hát igen, azt hiszem, itt beleszaladtunk egy érdekes zűrzavarba.
Egy mindig kézenfekvőnek gondolt dologról akaródzik kiderülni, hogy
nem egészen tisztázott.
> Egyeztessünk. Újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed, gondolom. De
> mit nevezzünk "hivatalosan" fázisnak? Az első negyedet, vagy esetleg az
> addig tartó egyhetes szakaszt?
Szerintem nyúljunk vissza először is a szó magyarázatához... Ez ugye
egyértelműen nem magyar szó, latin eredetű. Ha már az angol wikipédiát
emlegettük többször, meg hogy az angoloknál nyolc... akkor mit is jelent
az angoloknál?
"Phase"= fok, fázis, mozzanat, szakasz. Az egyikkel nem vagyunk előbbre
(fázis), mert az a szó magyar átírása... Ellenben érdekes dolog: ha vissza-
lépünk a "fázis" szóra, akkor egy szinonimaként a szótár az "állapot" szót
is (kéretlenül) mellébiggyeszti a fázis szónak! És ez már tetszik!
A többi értelmezés egymásnak ellentmond: a "fok" számtalan értelemben
használatos, de pl. egy konkrét számmal jellemezhető értéket is. Ezzel
szemben a "szakasz" egy szélesebb intervallumra vonatkozik, többértékkel
jellemzett - mozgáshoz kapcsolt eseménynél időben is elkent... A "mozzanat"
már közelíti az "állapot" fogalmat is: egy fejlődő, mozgó, változó valami
időben kiragadott pillanatnyi állapotát jelölheti...
Mit mond minderről az "etalon", az MTA Magyar Értelmező Kéziszótára (1978)?
1. Folyamatnak vmely szakasza, mozzanata. No, hát mindjárt két, egymásnak
csaknem ellentmondó dolog, egy intervallum, és egy pont. Egzaktabb a 3.
jelentés: 3. Fiz: Szakaszosan változó mennyiség pillanatnyi értéke. Példát
is hoz: Ingamozgás (majdnem ugyanerről van szó a Holdnál is) fázisa...
És most jön a káosz ismét: a 4. jelentés: 4. csill: Fényváltozás egy-egy
SZAKASZA!!! Példa: A Hold fázisai. (Bahhh...) És végül álljon még egy egzakt
dolog: 5. Vill: Több vezetékű rendszer egy-egy vezetéke. (ami megintcsak
nem SOKÉRTÉKŰ, meg intervallumos jelentésű, hanem néhány egész számmal jel-
lemzett valami. Egy fázisú, három fázisú, stb...
Szóval még az Értelmező szótárban is keveredik a "szakasz" és a pillanatnyi
állapot = "mozzanat"... Milyen szép is a matematika: sokkal precízebben,
egzaktabbul képes bármit azonosítani, definiálni, leírni. Ezt kel segítségül
hívni.
No tehát akkor a javaslatom mindezek alapján (mint ahogy első beírásomkor
is írtam a végén): a keringő kettőscsillagok fénygörbéinek elemzésénél is
úgy használtuk az OTTANI FÉNYVÁLTOZÁSOK jellemzését, hogy MIVEL ott is
ISMÉTLŐDŐ JELENSÉGEKRŐL van szó: minden egyes periódus során a kitüntetett
kezdőállapottól (főminimum, ami többnyire a fényesebb csillag előtt elvonuló
halványabb "alsó együttállása" állapotában történik)pl. időben, vagy 0-360
fokig, vagy még gyakrabban 0-1 intervallumra leképezett FÁZIS szerint
ábrázoljuk a függyvényt. Így tehát egyértelmű, hogy minden állapotban
valamilyen FÁZISban van. Úgy szoktuk pl. mondani, hogy 0,2 fázisnál pl.
megfigyelhető pl. egy kis hupli; a maximumok a szoros kettősöknél 0,25 és
0,75 FÁZISOKNÁL vannak; excentrikus rendszereknél a mellékminimum a 0,5
FÁZISTÓL eltolódott FÁZISBAN van, stb. Tehát ahogy a múltkor írtam: annyi
fázis van, amit a tekintetbe vett számábrázolás megenged. Ha egy század
pontosan írom le/veszem tekintetbe a pálya menti mozgást, akkor 100 fázist
különböztetek meg per pillanat.
Nade visszatérve a Hold esetére: rendet úgy tehetünk a káoszba, ha jelzőt
illesztünk a fázis szóhoz: NEVEZETES FÁZISA (névvel nevezhető, egyetlen
jól kitüntethető ponthoz kapcsolódó!!!) tehát imígyen 4 van a Holdnak, még
az angolszászoknál is - mert (ahogy ezt már a múltkor is leírtam): a többi
elnevezést a közti fázisokban bármelyik percben, órában, napon rámondja,
tehát nem csak egy adott pillanatban. Próbálja nekem valaki akár ma, az
űrrakéták korában is a keze ügyébe eső eszközökkel belőni a többi, pl.
12,5% 25%, 62,5% és 75% megvilágítottságú közti állapotokat!!! És ráadásul
mi értelme is lenne ennek? Miért nem hozta fel példának eddig senki a Sky
and Telescope táblázatait, vagy az akármilyen népek csillagászati egyesü-
leteinek és obszervatóriumainak évkönyveit? Mindenütt a 4 nevezetes fázis
szerepel, és szó sincs "gibbous" meg "waxing", meg "waning" meg "crescent"
megnevezésekről. Ezek nem emelhetőek ki, nem pontos dátumhoz, vagy szög-
értékhez köthető állapotokat jelöl. Példának lehet ugyan egy képet
betenni hozzájuk, illusztrációként, de az nem csak arra az egy állapotra
mondható rá, hanem a következő NEVEZETES FÁZIS-ig mindegyikre. Imígyen nem
egyenrangúak a "full" "first quarter" "new" és "last quarter" fázis-
megnevezésekkel.
Tehát részemről: ha a HONFOGLALÓ-ban így teszik fel a kérdést:
"Hány nevezetes állapotát nevezzük el magyarban a Hold fényváltozásainak?"
a válasz 4. Ha így teszik fel a kérdést:
"Hány külön elnevezés létezik angolszász (és néhány más nyelvű) területeken
a Hold fényváltozásának különféle állapotaira?"
a válasz 8.
Tovább szerintem felesleges ragozni a kérdést.
Hege