Dátum: Tue, 25 May 2010 10:05:38 +0200 (CEST)
Feladó:
Tárgy: Re: ---== CSILLA #6744 ==---
Sziasztok és szia Gyula!
> Én is abban a hitben vagyok, hogy a biológia és kémia kutatási ágazatai ma
> a világ teteje. A legnagyobb fejlesztési befektetéseket talán itt látjuk
... meg űrtechnika, és (minthogy "nem teszik az ablakba", nemigen tudunk
róla, de nyilván): katonai ipar (szándékosan nem "fegyvergyártást írtam,
mert ebben radartechnika, adatlopási technológiák, táv-, és éjszakai fel-
derítési eszközök, stb. is vannak, amik egyúttal azonnal polgári alkalma-
zásokat is jelentenek, csak 10 év múlva).
> világszerte, és a gyógyszergyártás, az orvostudomány, a genetika, az
> élelmiszervegyészet, az új tulajdonságú anyagok kifejlesztése és a
> tömegtermelésük kifundálása hozza a legjobban várt eredményeket. Amelynek
> az alapjait pedig a fizika és a mérnöki-technikai ismeretekkel teremtik
> meg. Ezzel szemben: "az országban összesen 4 fő tanul fizikatanárnak"
> Nyugtass meg, hogy valamit elírtál, vagy én értem másként, mint
Sajnos igaz, nincs elírás! Én a beiskolázással foglalkozó PTE-s
kollégáktól, ill. Fizikai Szemlében megjelent cikkből vettem.
Persze, fizika+más szakok vannak, de azokból nem tanárok lesznek.
Pl. fizika-informatikus, stb. De ez is kevés.
> szántad, mert ilyen ijesztő dolgot még a mai világban sem olvashatok
> minden héten. Harminc éve az országban 4 fő tanult csillagásznak,
> kezdetben én is ott voltam az aspirálók között, de nem voltam elég jó, más
> szakra álltam át. Négy csillagász vagy négy fizikatanár, nagyon nem
> mindegy. Matek-fizika tanári szakos volt talán 80, és ez csak az ELTE
> egyedül.
Igen, ez így van. Én anno JATE-s voltam. A "kutató fizikus" - tehát "nem-
tanári" szak külön kaszt volt.
> Fizika szakra nekem akkor nem lett volna esélyem, noha a matfizre
> eredményesen felvételiztem, és a fizikát szerettem a legjobban. Csak ahogy
> írtad, "a legjobb képzettségű, legkiválóbb gimnazisták mentek fizikusnak".
És mat-fiz tanárnak is! És abból a generációból hál' istennek, még van pár
kinn az iskolákban. Találkoztam velük roadshow-jártunkban-keltünkben.
Üdítő volt látni. De sorozatos konfliktusaik is vannak, minthogy nem
költenek az iskolák szemléltetőeszközökre, ill. a színvonal tartása ér-
dekében ma már nem lehet/nem illik buktatni pl.
> Az egyetemek működésének itthoni zavarait én sem értem.
A bolognai rendszer nálunk nem vált be. Vagy mert alapvetően sz....r, vagy
csak nálunk valósították meg rosszul... És ehhez egy Tél Tamás nagyság kell,
hogy le merje írni valaki! Olvasnivaló: a legfrissebb Fizikai Szemle!!!
És szánalmas, amit a "minyisztersztvo" írt válaszul a kolléga remek cikkére.
Nem szabad egyedül hagyni a bajok feltáróit, mert külön-külön ki lehet
csinálni őket! Melléjük kell állni, és talán lehet valamit tenni a helyre-
igazítás érdekében!
> Azt szoktuk
> hallani, hogy az USÁ-ban az ilyen meg olyan egyetemek kutatói érik el a
> világraszóló ilyen meg olyan eredményeket. Ott az egyetemek, úgy tűnik,
> arra törekednek, hogy saját kutatóintézetként is meg tudják állni a
> helyüket egyrészt a tudományos életben, másrészt a piacon.
Sz'tem ez történelmileg alakult így. Ott nincs "akadémia", legalábbis
olyan független állam-az-államban formában, mint a volt szoc. világrend
ex-országaiban lett kialakítva, ill. még pár helyen (Franciao., tán Svédo.)
Tehát kutatóhelyek (kivéve ipar) egyenlőek az egyetemekkel. A nagy csillag-
vizsgálókis egyetemekhez tartoztak(tartoznak): Yerkes: Chicago, Palomar:
tán UCLA?, stb.
> sorrendben.) És a legmenőbb, legsikeresebb intézetekként gyakran
> egyetemeket hallunk megnevezve. Nálunk is van ilyen, tudom. Néhány. Vajon
> itt miért lehet cél ezek elhanyagolása vagy leépítése?
Erre nem merek válaszolni, mert még mindig berzenkedek az összeesküvés-
elméletekkel szemben, de sajnos egyre több jel utal rá, hogy igazuk van...
Csak ezzel nem merek szembenézni. Félelmetes. És leginkább az, hogy itt
folyik a szemünk előtt, gátlástalanul. És olyan, látszólag "ártatlan"
eszközökkel, hogy a felületes, hétköznapi sodrásban töprengeni rá sem érő
ember-tömegek elsiklanak felette... majd mire észreveszik, hogy baj van,
már késő.
> A csillagászati alapismeretek, amelynek birtoklása a mi legfontosabb közös
> ismertetőjegyünk, nem tartoznak a nagyon fontos dolgok közé,
Tudjátok, erre én csak azt mondom: ha a szigorúan "haszonelvű" amerika ezt
olyan fontosnak tartotta, hogy száz éve kiemelten műveli, szinte összes
nagy egyetemén, és nagy erőkkel, nagy létszámú oktató-kutató gárdával,
akkor tudhat valamit... Ilyenkor miért nem példálózik vele hazánk vezetése?
Hogy ott mekkora csillagvizsgálókat építettek, és még ma is fejlesztenek az
egyetemeknek... Ha értéktelen, hiábavaló dolog lenne, és felesleges, akkor
miért tennék???? de csak szelektíve olyan dolgokkal példálóznak, ami az ő
szándékaikat igazolja, ill. amihez értenek, amit képesek felfogni... Amiről
nem beszélnek, az nincs !(?)
> tagadjuk. Igaz, hogy kutatási ágazatként olyan technológiai megoldások
> kidolgozásának ösztönzője volt és remélhetőleg lesz is, amelyekre szükség
> lett máshol is
Igen! Pontosan. Az iparnak állandó serkentés, az emberi gondolkodásnak új
kihívások kelleneke. A legmesszebbre mutató, legnagyobb ívű kihívások
nyilvánvalóan a kozmoszba mutatnak. Nagy távolságok, kis szögek felbontása,
speciális sugárzástartományok jeleinek értelmezése, szélsőséges fizikai
viszonyok, stb.stb.
> , de az emberi élet minőségét nem befolyásolja számottevően,
Ha holnap a fejünkre esik egy kisbolygó, akkor bizony fogja! Számottevően!
> hogy minek a bányászatában jeleskedik Venezuela, akkor miért nem fontos
Igen! De vigyázzunk, ez is természettudomány... Mondhatnánk példának inkább
pl. hogy énekelni megtanulni minek? Meg verseket olvasni minek? Rajzolni
minek? Táncolni minek??? Bakkker, minek EMBERNEK LENNI??? Mert ezektől
vagyunk azok! Mintha tényleg a gondolkodásról, az elmélkedésről, a napi
vegetatív létfenntartáson túlmutató valamennyi extráról akarnának lebeszélni
minket!!! Egy kollektív visszabutulási kísérlet részesei lennénk????
> Az meg, amit a film folytatásáról Vaskúti mesélt, hát, mit lehet még
> hozzátenni ehhez.
Persze, nagyban igaza volt Gyurinak! A média tálalásaival is vigyázni kell,
de persze azért ez a film "betalált" - sajnos, ha lettek is volna bemutat-
ható jó válaszok (talán voltak is), saját tapasztalatunkból tudjuk igazolni,
hogy bizony nagy százalékra igazak a bemutatottak. Csak meg kell kérdezni
bármelyik nagy egyetemen tanító kollégákat.
> mutat be az RTL Klub a Vörös Hadsereg harcáról a nácik ellen, viszont
> mostanában még valami sorozat is ott megy a tévében az amerikai hadsereg
> katonáinak küzdelmeiről, ugyanazokban az években. Ha már iskolába nem járt
> a műegyetemista, már tévét sem néz? Vagy ha néz, akkor nem ragad meg az
> agyában valami emlékfoszlány?
Erről van külön elméletem. Az én olvasatomban Discovery-t, meg NG-ot nézni
sem túl nagy erény (persze jobb, mint vértől fröcsögő ócska Film+ filmeket),
mert a gyorsan váltakozó, pörgő képsorok mellé mondott információ már csak
a rendelkezésre álló rövidke idő miatt is - minimális, és nincs idő a lát-
ványos képek sodrásában feldolgozni, eltárolni, reprodukálható szinten meg-
érteni a dolgokat... EZÉRT LÁTSZAT-TUDÁST KÖZVETÍTENEK CSAK... Az alany
úgy kel fel a fotelből, hogy hű, mennyi mindent tanult - aztán ha rákérdezel
egy nap múlva, még csak arról sem lesz fogalma, hogy szóba került-e a "spin"
fogalma, amikor a 21 cm-es rádióvonal keletkezését megemlítették egy tized
másodpercben, valamikor a film közepén... És akkor még hol vagyunk attól,
hogy pl. megértse, hogy mi volt a trükk a Tejútrsz. gázfelhői eloszlásának
kimérésében?
> csak valamilyet. Ez a vélekedés még arra épül, tévesen, hogy egy felsőfokú
> végzettséget szerzett ember általában iskolázott, művelt, tanulásra képes
> ember. Ennek a hitnek most már meg vannak számlálva a napjai, azt hiszem.
Igen.
> Igen, az a baj, hogy nem csak a természettudományos műveltség szintje
> zuhant porba, az általános műveltségé is. Mi csak bosszankodunk, de a
Tulajdonképpen az az érdekes, hogy mi itt a fizikáért siránkozunk, de
amint hallottam pár barátomtól, tulajdonképpen hasonlóan panaszkodnak
a művészettörténet, rajz, ének és irodalom tanárok is... Pedig nekik
sokkal több óraszámuk van, és mégis...!!!
> kormányoknak ennél többet kellene észrevennie.
Szerintem, amikor a mutyizás tölti ki valakinek a teljes idején, telefonjain
folyamatosan a piszkos ügyeit intézi - akkor nincs idő a nép bajainak táján
szétnézni, és elgondolkozni... És 4 év hamar eltelik.
> internetes játékot, amelyben műveltségi kérdésekre kellett minél
> gyorsabban válaszolni, és egy távoli ellenfelet pár kérdésben legyőzni.
Nem a Honfoglaló? Én is szerettem. Még van szerintem, csak én már régen
nem néztem rá. Idő-bajok... :-(
Na, jót mérgelődtünk, talán már off-topicoc is lettünk, de sajnos ezen
mindannyiunk holnaputánja múlik... Nem lehet megkerülni, és nem lehet
nem beszélni róla.
Üdv: Hege