Dátum: Sat, 5 Jun 2010 10:46:15 +0200
Feladó:
Tárgy: A Mars utazásról
Hódi Gyula levelével kapcsolatban:
Ma még alapvetően a meglévő technológiával számolnak, tehát az űrhajó a megfelelő sebesség elérése után meghajtás nélkül érné el a Marsot, így az út oda-vissza mintegy másfél évet venne igénybe.
Miután úgy tervezik, hogy kb. 35 év múlva valósul meg a Mars-utazás, nem kell leragadni a mai technológiánál, annál is inkább, mert évek óta folynak kísérletek a ma még általánosan elterjedt kémiai meghajtás felváltására.
Az egyik ilyen eszköz az ionhajtómű, vagyis ionizált gáz felgyorsítása elektromágneses tér segítségével, amivel még csak néhány tized N tolóerőt értek el, de ha az egész úton működik, már ennyitől is jelentősen lerövidül az út időtartama.
Ha az űrhajó tömege (felszereléssel, űrhajósokkal együtt) 50t és 50N folyamatos tolóerőt érnek el, akkor 80 millió km-es úttal számolva az utazás időtartama kb. 2 hónap (1 hónap gyorsulás, 1 hónap fékezés), ha viszont a tolóerő 500N, akkor 2 hét!
Néhány ma látható probléma:
1) Vagy akkora rakétát építeni, ami egy darabban felemeli (ilyen még nincs), vagy Föld körüli pályán, esetleg a Holdon szerelik össze (nagyon bonyolult feladat).
2) A Földről, ill. a Marsról nem képes felszállni, ahhoz hagyományos kémiai hajtómű kell (a leszálló egység fékezése nem gond, valószínűleg ejtőernyővel lesz megoldva)
3) Nagy az energiaszükséglete. 50N tolóerőhöz kb. 1,5MW szükséges, ami napelemmel nehezen állítható elő (óriási felület és tömeg adódik), ezért atomreaktor alkalmazása elkerülhetetlennek látszik. Az ehhez szükséges kis tömegű, nagyon megbízható atomerőmű még nem létezik.
Úgy gondolom, három évtized elegendő lesz a szükséges technológiai fejlesztésekre.
Ezek után kérdés, van-e értelme az összezártságot, eseménytelenséget, az emberi tűrőképességet vizsgáló kb. két éves kísérletnek.
Üdvözlettel:
Faragó György