MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #68

Re: Babilon
kulonfelek


Datum:
Felado: Teknőc [ ]
Targy: Re: Babilon



> ------------------------------------------------------------------------------
> Kolonits Zoltan [ ]
> Babilon
> ------------------------------------------------------------------------------
>
> Egyreszt koszonom a napsugaras valaszt, masreszt
> "most eppen arra lennek kivancsi, hogy"
>
> meg lehet-e merni okori modszerekkel (azaz lab-szivveres mertekrendszerben)
> valamely egitest (Nap vagy Hold) tavolsagat?  Esetleg a feny sebesseget?

Kicsit regi a kerdes, de emlekeim szerint meg nem valaszolt senki.

1. Nap, Hold: meg is tettek! Ha nem is a babeliek, hanem a szamoszi
Arisztarkhosz (talan Alexandriaban mukodott, de erre most fejbol nem
fogadnek) az i. e. III. szazad elejen.
- Holdfogyatkozaskor a foldarnyekot hengernek tekintve megbecsulod,
hanyszorosa a holdatmeronek,
- ebbol a Hold latszo atmerojet (,5 fok) ismerve kapod a Hold tavolsagat
(gondolom, ehhez a Fold atmeroje is kell, amit viszont Arisztotelesz nem
sokkal korabban mar megadott, ha rosszul is, es ezekben az idokben
szinten sokan mertek),
- elso negyedkor a Holdnal derekszog van, a befogot ismered, a NFH szog
meresevel kapod a keresett atfogot, ami a Nap tavolsaga. (Szo:gfv. meg
nemigen volt, de hasonlo haromszog rajzolasaval megoldhato a dolog.)
Ezzel az egyebkent helyes modszerrel A. borzaszto rossz eredmenyeket
kapott. (Az NF/HF aranyra is, ami nem fuggott masok mereseitol.) Mondjuk
majdnem harom fokot tevedni egy szogmeresnel mar az o koraban sem
illett. De azert azt kitalalta, hogy a Nap>Fold, ezert sza'm is uztek ot
a derek hellenek :-(
Reszletesen ld. pl. A tavcso vilagaban.

Egyebkent az ur azonos a heliocentrikus vilagkep feltalalojaval, ezert
az okor Kopernikuszanak is szoktak nevezni. En ugyan nem ertettem idaig,
miert, hiszen o volt elobb, meg egy nagyobb tudost kulonben is furcsa
dicseretkent egy kisebbhez hasonlitani, de ez a maganvelemenyem. Most
viszont rajottem, mi az igazi hasonlosag kozottuk, amiben Kop. elodje
volt: a me're'si pontatlansag, a gyenge eszleles...
(Mielott szitkokkal arasztanatok el: azert en mind a kettot nagyon
tisztelem, nalam pl. mindketten nagyobb tudosok voltak.)

2. A feny sebessege az okorban fel sem merult. (Ahogyan Kedves Jozsef
mondana: ez nem kerdes!) Ily modon a meres szuksegessege sem. De:
mondjuk egy Bokros-csomagolt, frissen beolvasztott, muszervasarlasrol
almodozo kutatointezeti izgato feltehetne a kerdest, hogy lehetne-e
olcsobban, netalan okori eszkozokkel...
Valamikor regen, amikor meg nem volt piacgazdasag, de volt Fold es Eg,
megjelent egy cikk Ro:mer (pontosabban Ro/mer, athuzott o-val) 1676-os
fenysebesseg-mereserol, amely egyesek szerint az elso, masok szerint
csak az egyik elso volt. A lapszamot nem tudom megmondani, mert a
majdnem felmeternyi FoEgben meg nem tudok szoftverbol keresni. De a
lenyeg, hogy Romer a Jupiter-holdakat hasznalta. Ezek jelensegei ugyanis
mindenhonnan egyszerre latszanak, igy pontos orakent remeltek hasznalni
oket (hajozas!), s ezert sok csillagasz vizsgalta akkoriban. Na most a
jovialisok viszont nem latszanak tavcso nelkul. Eszerint a valasz
valoszinuleg az, hogy nem. Hacsak nem tud valaki egyszerubb modszert.

Sajnos az _o_ billentyum ma valamiert napi atlagban teljesiti a
feladatat, azaz random alapon 0,1,2 betut ir. Igyekeztem kigyepalni a
hibakat, de ha maradt, akkor bcs (boocs)!

Tekno"c
-------------------------------------------------------------------------
Va'las Pe'ter      (Pe'ter Va'las for non-Hungarian speakers)
 (E'kezetes leveleket is tudok olvasni.)
http://www.alarmix.net/freeweb/turtle
-------------------------------------------------------------------------

   
Kezdőlap | Levelezőlisták