Datum:
Felado: Nyozo [ ]
Targy: NavigaciJO, fenysebmeres
> Walter Conrad: A Jakob-palcatol a muholdas navigacioig
> Gondolat zsebkonyvek, 1982
Fent nevezett konyvecske megvagyon az en konyvtaramban is. A
begepeleset nem vallalom, de ha kell, szivesen jatszok
konyvkolcsonzot, bar szerintem a Gondolat Zsebkonyvek majd'
minden konyvtarban megvannak. Meg ugy 83 kornyeken ki is
olvastam, azota kisse kodos emlekeim alapjan egeszen jo kis
kotet. Benne van a szextans hasznalata is, a cimben nevezett
Jakob=palca meg nem mas, mint egy falec, amin hosszaban
elcsusztathato csuszka segitsegevel lehetett szogeket
mericskelni. A megfigyelo a szeme ele illesztette a palcikat,
majd addig toligalta a toligat rajta, amig az egyik vege a
horizontot erintette a masik meg a Napot. Ezutan a toliga
szemtol valo tavolsagabol adodott a mert szogertek.
|
====|===================
|
<->
A szextans kicsit furmanyosabb joszag, mert egy trukkos
tukros technikaval dolgozott. Az volt a cel, hogy a Napocs'
kepet pontosan felbevagja a horizont kepe. A ket kepet
mindenfele tukrokkel terelgettek ebbol a celbol, majd a
szextanson levo korivu skalan leolvastak a szogerteket.
A nap delelesi magassaganak meresevel es egy tablazattal
a foldrajzi szelesseg azonnal adodik. (A tablazatban
a Nap egi egyenlitotol mert szogtavolsagai volt az ev
napjainak fuggvenyeben) Azert engem elsosorban az erdekelne,
hogy az osszevissza himbalodzo hajon mennyire volt konnyu
celozgatni ezzel a herkentyuvel.
A szextans nem keverendo a kvadranssal, ami ugyan szinten
szogeket mert, de nem trukkozott tukrokkel, hanem a
fuggolegeshez kepest mericskalhettek vele. Ez a mozgo hajon
nehez eset lehetett, mert amig a szextans a horizont es a Nap
kozotti szoget merte, ami egy megdolt hajon is ua. (max mire
rogzited kiugral a latomezobol), addig egy kvadranst befuggozni
elegge strapas lehetett... :)))))) Hasznaltak egyaltalan
kvadransokat hajokon???
Ami az athuzott O-betus bacsi fenysebmereset illeti, talan
nem mindenki emlekszik mar a modszerere, pedig okitottak az
oskolaban fizikaoran... Miutan Teknoc nem kereste ki nekunk
a FoEg Babiloni meretu tornyabol, par mondatban leirnam a
Roemer-fele merest. Akar egy binokular segedelmevel is utana
lehet csinalni a dolgot. Amikor a Jupiter foldkozelben van,
akkor merjuk meg valamelyik Jupiter-hold bolygokorong moge
bujasanak az idejet, vagy az elobukkanasaet, mindegy. A
holdacska palyajanak ismereteben szamoljuk ki, hogy fel ev
mulva mikor kellene elbujni a holdnak, majd figyeljuk meg es
merjuk is meg ezt az idoponotot. Roemer bacsi ezt tette, es azt
latta, hogy a hold kb. 1000mp-el kesobb tunt el a Jupi mogott,
mint ahogyan azt szamolta. A ket meres kozotti fel ev alatt a
Fold a Nap tuloldalara kerult, ~300 millio km-el messzebbre a
Jupitertol. Az idokulonbseg alatt ezt a tavolsagkulonbseget
futotta be a feny -- mindenki ossza el maga a ket szamot a
fenysebesseg megkapsahoz... :)))))
Aztan kesobb pontositottak a merest. Egy fogaskerekes modszerre
meg emlekszem is. Egy forgo fogaskerek fogai kozott kuldtek at
a fenysugarat egy jo meszze levo tukorre. Noveltek a kerek
fordulatszamat, es lestek a visszajovo fenyt. Amikor semmi nem
jott vissza, akkor a foghezag helyere pontosan egy fog fordult
annyi ido alatt, amenni ido kellett a fenynek, hogy oda-vissza
megjarja az utat. A fogaskerek fogszamabol es a fordulatszambol,
meg a feny altal megtett utbol kiszamolhato a fenysebesseg.
Bocs, ha valaki unta a fejtegetesemet, ha meg valami baromsagot
irtam volna, akkor csak kijavit valaki... :))))))
Sziasztok: Nyozo