Dátum: Fri, 8 Apr 2011 13:19:34 +0200
Feladó: Gyula Szabo
Tárgy: Re: ---== CSILLA #7021 ==---
> ezzel mind egyetértek, csak ezek a nevek eredetileg görög nevek voltak... na
> de ilyen a történelem
Ez biztosan érdekes kérdés, és nem egyértelműen inzéthető el azzal,
hogy a hivatalos latin olvasat alapján kell a neveket ejteni. Mert
egyrészt, mi a hivatalos? Ha már "centaur", akkor miért nem
"csentaur", vagy "szentaur"? Ahány ország, annyiféle kiolvasási
szokás!
És ráadásul a rekonstruált klasszikus fonológia sem segít: ugyanis
teljesen különbözik az összes középkori, újkori kiolvasástól! Pl. az
összes c-t k-nak vagy g-nek kellene olvasni ("kentaurusz"); az ae
kettőshangzó olvasata "aj" (Lyrae=líráj), az ng egyetlen hang (a g nem
szólal meg), a gn olvasata meg esetleg nyn ("kínynusz") a szó végi m
nazalizál és elsorvad. Egyes iskolák szerint a szóvégi s is sorvad,
hasonlóan, mint a dél-spanyolban manapság: "tauru", vagy "tauru^h". Az
f pedig "p-hez közelítő" ajakhang, szintén pl. mint a mai spanyolban.
Az y olvasata koronként ingadotik az ú és az í között, de biztosan nem
ű...
A görög analógia sem sokat segít, a mai görögben pl. az étától az
üpszilonig mindent í-nek kell kiolvasni, és itt is hasonlóan problémás
az ókori rekonstrukció. Más szakterületen is van, ahol problémák
vannak, pl. ahol keveredés van a latin és a görög között. Az orvosi
szaknyelvben a vastagbél görögül van, "kolon", részei viszont
latinosan ragozódnak általában (colonis), a vájtfülűbb orvosok
kisebbségi véleménye mellett (kolontosz, vagy colontos).
Nem amellett érvelek természetesen, hogy mostantól mindenki
"ke(ph)eu^h" alakban mondja a Cepheust, hanem azt vetném föl, hogy a
kérdés nem értelmetlen és a válasz nem egyértelmű - adott esetben egy
erre alkalmas következő MCSE-kiadványban a csillagképek "standard"
magyar olvasatát is lehetne közölni (a magam részéről csak a
kentaurusz, kentauri kérdéskörnél jönnék zavarba, de ott zavarba
jönnék).
SzGy