Dátum: Wed, 1 Jun 2011 12:53:44 +0000
Feladó: Pete Gábor
Tárgy: Kulin György Csillagászati Szabadegyetem - 2011 tavaszi sorozat
Sziasztok!
Lezárult a Polaris Csillagvizsgálóban a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2011 tavaszi előadás-sorozata. A rögzített előadások elérhetők a médiatárban, a 15 előadás összesen 23 óra 40 percnyi időtöltést, s közel 2,7 GB felvételt jelent.
Kellemes időtöltést mindenkinek!
Székács Vera: Fazekas Mihály csillagászata
2011. május 24., Polaris Csillagvizsgáló
Ki gondolná a Lúdas Matyi szerzőjéről, hogy kétszáz évvel ezelőtt nemcsak Debrecen ünnepelt költője volt, hanem a természettudományok, így a csillagászat művelője és ismeretterjesztője is? A Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Fűvész Könyvről csak-csak hallottak valamit a gimnazisták, de a Debreceni Magyar Kalendáriomban közzétett csillagászati ismeretterjesztő cikkeiről hallgatni szokott a fáma. Ezeket az írásait, valamint a csillagos éggel való meghitt kapcsolatát tanúsító verseit fogjuk felidézni estünkön, és keressük a választ arra, hogyan jutott el a kiváló költő a természettudományokig. Közreműködik Bartha Lajos, Görgei Zoltán és Nyeső Mari.
Időtartam: 2 óra 10 perc
Méret: 244.8 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0957&Itemid=338
Tóth Imre: Vesta, a "behemót" űrszikla és a többiek ... Űrszondákkal kisbolygókhoz és üstökösökhöz
2011. május 17., Polaris Csillagvizsgáló
2011-ben a Naprendszer megismerésének egy újabb mérföldköve lesz az, amikor a tervek szerint a nyár folyamán a NASA Dawn ("Hajnal") űrszondája megérkezik a Vesta kisbolygóhoz és pályára áll körülötte. Ezzel ugyanis a fő-övbeli nagy méretű kisbolygók közvetlen közeli űrszondás vizsgálata veszi kezdetét. Majd a szonda több hónapig tartó Vesta körüli keringés után tovább indul a Ceres törpebolygó, a kisbolygók fő övének legnagyobb égiteste (korábban úgy mondtuk, a legnagyobb fő-övbeli aszteroida) felé. Már a szonda neve ("Hajnal") is arra utal, hogy bolygórendszerünk kialaklásakori ősi égitestek közeli tanulmányozásával bepillanthatunk a Naprendszer hajnalán végbement folyamatokba. Ez előtt azonban még az ESA Rosetta űrszondája úton a cél-üstököse felé két fő-övbeli kisbolygó közvetlen közelében is elrepült. Továbbá a NASA két űrszondája, a Deep Impact/EPOXI, valamint a Stardust újabb feladatot kapott: a Hartley 2, valamint a Tempel 1 rövid keringési idejű üstököst közelről meglátogatták. A már korábban közelről vizsgált Tempel 1-üstökös ismételt közeli vizsgálata egyedülálló lehetőséget adott egy üstökösön két egymás utáni napközelsége között végbement változozások kimutatására. Ezekről is szó lesz az előadásban.
Időtartam: 1 óra 55 perc
Méret: 182.5 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0949&Itemid=338
Sipőcz Brigitta: Meteorral a világ körül - a világ nagy csillagvizsgálóiban
2011. május 10., Polaris Csillagvizsgáló
Csillagvizsgálók La Palmán, Mauna Keán és a Palomar hegyen. Közös bennük többek között az is, hogy az elmúlt év során a Meteorral felfegyverkezve kerestük fel őket miközben exobolygókra es barna törpékre vadásztunk. Az előadás egy képes élménybeszámoló.
Időtartam: 1 óra 23 perc
Méret: 128.8 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0947&Itemid=338
Kiss László: A piszkos tizenkettő: visszatérő nóvák kitörései a Tejútrendszerben
2011. május 03., Polaris Csillagvizsgáló
A visszatérő nóvák a kölcsönható kettőscsillagok nem túl népes alosztálya, amely érdekes kapcsolódási pontot jelent a tömegátadási folyamatok végén szupernóvaként felrobbanó fehér törpék felé. Előadásunk áttekinti a Tejútrendszerben és kísérő galaxisaiban jelenleg ismert mintegy tucatnyi visszatérő nóva főbb jellemzőit, illetve a hozzájuk kapcsolódó asztrofizikai érdekességeket.
Időtartam: 1 óra 29 perc
Méret: 176.4 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0946&Itemid=338
Szabados László: A csillagászat 1961-ben
2011. április 19., Polaris Csillagvizsgáló
Ötven évvel ezelőttre visszatekinteni ? ez már maga a történelem. Az előadás során beleélhetjük magunkat 1961 légkörébe, az akkori politikai és mindennapi életbe, hogy azután áttekinthessük a csillagászat akkori helyzetét. Szóba kerülnek az 1961-ben történt felfedezések, események (teljes napfogyatkozás is volt Dél-Európából nézve!), és betekintünk a fél évszázaddal ezelőtti magyar csillagászati életbe.
Időtartam: 1 óra 25 perc
Méret: 153.8 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0944&Itemid=338
Shuminszky Nándor: Űrsztárok és űrsztorik - az űrhajózás 50. évfordulóján
2011. április 12., Polaris Csillagvizsgáló
Az emberes űrrepülések történetének három -- számomra legfontosabb -- eseményének ritka együttállása ihlette ezt a könyvet. 2009. júliusában volt az első Holdra szállás 40. évfordulója, majd 2010 májusában az első magyar űrhajós három évtizeddel ezelőtti űrrepülésére emlékeztünk. 2011-ben pedig, kerek fél évszázados lesz az első űrrepülés. Azonban nem mulasztom el megjegyezni, hogy az Űrhajózás Napjának 20. évfordulóján, egy új űrkorszak is elkezdődött, és ez az esemény sem maradhatott ki a könyvből. Az eltelt öt évtized űrtörténelméből mazsolázgatok, az évfordulók sorrendjét követve. A könyvben nem találhatók gigantikus számoszlopa rakéták adataira vonatkozóan, az Olvasó nem fogja megismerni a hajtóművek specifikus impulzus értékeit. Mindezzel szemben a történetek középpontjában mindig az EMBER áll, kisebb-nagyobb űrtitkaival, az eltelt öt évtized győzelmeivel és vereségeivel, kimondott és elfojtott vágyaival, megbántottságával, vetélkedésével, egyszóval a mindennapok esendőségével a kozmoszban és idelenn a Földön egyaránt.
Időtartam: 1 óra 45 perc
Méret: 212.0 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0943&Itemid=338
Fűrész Gábor: Az űrtávcsövek jövője
2011. április 05., Polaris Csillagvizsgáló
Hubble, Chandra, Kepler, Herschel és még egy sor űreszköz, melyek számára nem létezik a földi légkör zavaró hatása. Mit tudtunk meg a világegyetemről a jelen legfontosabb űrtávcsöveivel? És milyen teljesítményekre lesznek képesek a közeli is távoli jövő űrteleszkópjai? Ezekre a kérdésekre ad választ előadónk.
Időtartam: 1 óra 29 perc
Méret: 192.4 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0935&Itemid=338
Kereszturi Ákos: Asztrobiológia - könyvbemutató
2011. március 29., Polaris Csillagvizsgáló
Van-e élet a Földön kívül? Utazhatnak-e élőlények meteoritokban a bolygók között? Hány helyen lehet még élet a Világegyetemben, és mely exobolygók az ideálisak erre? Az asztrobiológiai kutatások mai állásáról jelent meg könyv az MCSE kiadásában, erről tart bemutatót és áttekintést a szerző.
Időtartam: 1 óra 33 perc
Méret: 200.0 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0925&Itemid=338
Sánta Gábor: Charles Messier és objektumai
2011. március 22., Polaris Csillagvizsgáló
Charles Messier minden idők egyik legeredményesebb üstökösvadásza volt, aki ma elsősorban híres mélyég-katalógusa után ismerünk. Előadónk megkísérli bemutatni a "Messier-élményt": miért nyűgöz le bennünket az üstökösvadász 110 objektumból álló listája? Hogyan figyelhetjük meg őket kis távcsövekkel? Melyek a legérdekesebb, legizgalmasabb tagok a listában? Miben rejlik különlegességük? Mi a Messier-maraton? Kérdéseinket még sorolhatnánk, de a Messier-objektumok újra és újra elbűvölnek bennünket.
Időtartam: 1 óra 29 perc
Méret: 157.9 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0924&Itemid=338
Mizser Attila: 2011, 2012, 2013... vaklármák és világvégék
2011. március 08., Polaris Csillagvizsgáló
Sorozatunk névadójának, Kulin Györgynek is meggyűlt a baja a különféle világvége-hiedelmekkel - ma sincs ez másként. Minden év augusztus 27-én telehold méretűvé hízik a Mars, a kerti mulatságok lampionjai ufókká válnak, mindeközben a kínai nagy fal sosem volt látható a Holdról. Itt a nyakunkon a következő világvége, a Nibiru alias Niburu, mely 2002-ben egyszer már elhozta a világvégét, de senki nem vette észre. Bizonyára azért, mert eltitkolta világvégét a NASA. Mit lehet ezekre válaszolni? Az előadásból talán kiderül.
Időtartam: 1 óra 20 perc
Méret: 148.7 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0923&Itemid=338
Kiss László: Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei
2011. március 01., Polaris Csillagvizsgáló
A Világegyetem szerkezetét feltáró égboltfelmérések közül a legnagyobb hatásúak a galaxisok tíz- és százezreiről adatokat gyűjtő megfigyelési programok. Előadásunk áttekinti az elmúlt évtized érdekesebb eredményeit, illetve betekintést ad az ezeket lehetővé tevő legújabb csillagászati műszerfejlesztésekbe.
Időtartam: 1 óra 19 perc
Méret: 156.0 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0914&Itemid=338
Balogh Gábor: Sivatagi meteoritok
2011. február 22., Polaris Csillagvizsgáló
Balogh Gábor, több, mint egy évtizede tanít csillagászatot, valamint sivatagi meteoritok felkutatásával is foglalkozik. Első meteoritját 2001-ben fedezte fel, Wadi Arava-ban. Előadásain, melynek szakterülete a planetológia - az űr geológiája, elmélete és gyakorlata, egyrészt diákoknak szólnak, 10 éves kortól egyetemistákig, másrészt emellett tanárok részére is tart továbbképzéseket, valamint terepi égi navigációt. Csillagok alapján való tájékozódást is tanít minden érdeklődő számára. A csillagos égbolt titkai és az asztronómia iránt érdeklődők számára kínál egyéni és csoportos programokat. A csillagászathoz kapcsolódó szerteágazó tudománytörténeti, kultúrtörténeti ismeretekkel kiegészített - rácsodálkozást és felfedezéseket kínáló - élményekkel teli előadására várja Önöket. A legérdekesebb csillagászati témákat speciális módon, az űrből származó kőzetekkel és ásványokkal szemlélteti.
Időtartam: 1 óra 13 perc
Méret: 136.8 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0913&Itemid=338
Fűrész Gábor: Az óriástükrök jövője
2011. február 15., Polaris Csillagvizsgáló
A gyártási technológiák fejlődése, új kompozit anyagok megjelenése, a számítógépes tervezőprogramok egyre bővülő eszköztára a csillagászati távcsövek készítésében ugyanúgy változásokat hoznak, mint az élet megannyi területén. Míg a múlt század derekán a nagyobb távcsőkészítő műhelyek legfeljebb az üvegkorongot vásárolták meg, és a teljesen működőképes távcsövet adták át, addig ma tucatnyi cég és vállalkozás valamint több száz ember áll egy-egy teleszkóp elkészítése mögött. A XXI. század hatalmas, automatikus feltérképező programjait végző és hamarosan a 20 métert is meghaladó óriástávcsövei megannyi érdekes technológia megoldásnak köszönhetik (majd) létüket. A távcsökészítés olyannyira szerteágazó terület, hogy pusztán a modern távcsőtükrök gyártási trükkjei is könyveket tölthetnek meg. Ha valaki mindezt a fejlődést nyomon szeretné követni, akkor erre az egyik legjobb mód a kétévente megrendezésre kerülő Csillagászati Műszerépítési konferencia meglátogatása. Jelen előadásban az elmúlt évi, 5 napos és mintegy 2500 kutatót felvonultató eseményen bemutatott eredményekről szemezgetünk, bepillantván a legújabb naptávcsövek, térképező- és űrtávcsövek, valamint a következő generációs földi óriások készítésének titkaiba.
Időtartam: 2 óra 12 perc
Méret: 249.3 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0911&Itemid=338
Bartha Lajos: Egy leheletnyi ezüst - a tükrös távcső diadalútja
2011. február 08., Polaris Csillagvizsgáló
Bár az optikai tükrök számos sajátságát már az ókorban ismerték, a működő tükrös távcső első terve csak a lencsés teleszkóp elterjedése után merült fel (Zucchius), az első, valóban használható reflektort pedig 1669-71-ben Newton készítette el. A fémtükrös távcsövek azonban sokáig másodrendű szerepet játszottak a refraktorok mellett. A XVIII. sz. végétől a kis számú óriás fémtükör (Herschel, Schröter, Rosse lord, Nasmyth) mégis a csillagászat új kutatási területét nyitotta meg. A döntő fordulatot 1851-től az üvegtükrök kémiai ezüstözésének feltalálása jelentette, főleg miután kitűnt, hogy 1 m-nél nagyobb akromatikus lencséket nem lehet készíteni.
Időtartam: 1 óra 41 perc
Méret: 180.0 MB
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0910&Itemid=338
Szabó Sándor: Részleges napfogyatkozás volt január 4-én
2011. február 01., Polaris Csillagvizsgáló
2011. január 4-én látványos részleges napfogyatkozás zajlott Magyarország fölött. Sajnos az ország nagyobb részéről semmi nem látszott a jelenségből. Épp ezért érdekesek azok az észlelések, melyek Nyugat-Magyarországról vagy a ködtenger fölé emelkedő magasabb hegyekről érkeztek. Milyen volt ez a napfogyatkozás? És mikor lesz a következő?
Időtartam: 1 óra 11 perc
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0909&Itemid=338
Ezúton is köszönet a PolarisTV stábjának (Kerényi Lilla, Dinnyés Lajos, Molnár Péter, Nyerges Gyula, Tordai Tamás) a felvételek elkészítéséért, Mizser Attilának a precíz, s sokoldalú szervezésért, az előadóknak pedig a kitűnő előadásokért!
Üdv:
Pete Gábor
MCSE - PolarisTV