Dátum: 1998. október 7., 13:27
Feladó:
Tárgy: Andi kerdesei
Sziasztok!
Andi kerdezte:
> Igaz az,hogy csak joval kesobb szerzunk tudomast a csillagok
> allapotarol,mint ahogy bennuk lezajlottak a valtozasok:? Vagy ez csak
Erre kaptunk ket trivialis valaszt is, ami a fenysebesseg veges volta
miatti idokesest emelte ki. Most emelle szeretnek meg valamit felsorolni,
ami velemenyem szerint legalabb ennyire valasz a kerdesre.
A csillagok belsejeben lezajlo folyamatok (fuzios reakciok, ezek
valtozasai) csak nehezen adnak hirt magukrol, hisz a lathato feny
benn meg nagyenergiaju gamma-fotonokkent indul kifele es
egy Nap-szeru csillagnal millio eves nagysagrend alatt, a toltott
reszecskeken valo szorodas utjan energiajat elvesztve jut ki diffuzioval
a csillagbol. Ezert aztan a lathato feny nem a csillag belsejerol,
hanem annak kulso legkorerol arulkodik.
Ezzel szemben tobb tenyezo lehetove teszi kozvetlenul a mag kornyekenek
vizsgalatat is. Elsokent a neutrinokat kell megemliteni, melyek toltes
nelkuli (talan piciny tomeggel biro - bar a multkor egy reszecskefizikus
ismerosom nagyon ketelkedett a legujabb meresek hiteleben), az anyaggal
altalaban szinte zerus kolcsonhatassal biro reszecskeke, gyakorlatilag
fenysebesseggel terjedven. Mivel a csillagok magjaban lezajlo
fuzios reakciok soran neutrinok is felszabadulnak, ezek kijutnak, es
pl. a Fold eseteben 8 percnyi multrol arulkodnak a Nap belsejeben.
Tehat ha hirtelen megnone az energiatermeles odabenn, eloszor a
megnovekedett neutrino-sugarzas arulkodna rola, 8 perc elteltevel.
1987-ben peldaul felrobbant egy szupernova a Nagy Magellan Felhoben
- SN 1987A - es bizony eloszor a neutrino-detektorok kezdtek el
kattogni es csak aztan fedeztek fel optikailag is.
A masik dolog pedig a rezgeseket mutato (maskeppen pulzalo) csillagok
esete. Ezeknel a kialakulo rezgesek legfobb jellemzoit a csillag
szerkezete, atlagos surusege, stb. hatarozza meg. Ha megvaltozik
a rezgesallapot, akkor az olyan belso valtozasokrol tanuskodik, amit
altalaban maskeppen nem lehetne kideriteni. Pl. par eve sikerult
ket magyar csillagasznak (Gal Janos es Szatmary Karoly) evtizedes
amatorcsillagasz eszleleseket felhasznalva kimutatni, hogy egy
hosszuperiodusu (kb. 300 nap) mira valtozonal a 10-15 ev alatt
bekovetkezett majd' 20%-os perioduscsokkenest a csillag szengazdag
magja koruli heliumtartalmu retegben hirtelen beindulo fuzios
reakciok okoztak (helium-hej fellobbanas). Ilyenkor lenyegeben
az egesz csillag belso szerkezete atrendezodik, ami a mar
mukodo pulzaciot mas periodusuva "igazitja".
Ekkor a helium-hejban rengeteg szen es nehezebb elem termelodik,
amelyek ezer ev nagysagrendu ido alatt jutnak fel a csillag
legkorebe - ez mar a megfigyelheto szinkepet is majd atalakitja,
mondjuk i.sz. 6000-7000 tajekan!
Jott szerdan egy valasz meg a kerdesben:
> kesessel tudjuk vizsgalni. Jollehet ma mar nem optikai tavcsovekkel, henem
> osszetett radioteleszkopokkal vizsgaljak az eget, de sajnos meg mindig nem
Hmm! Azert vigyazzunk a fogalmazassal! Optikai ES radio- (es gamma-,
rontgen, ultraibolya, infravoros, mikrohullamu, ...) tavcsovekkel
egyarant folyik mind a mai napig az eg vizsgalata, hiszen barmelyik
magaban olyan lenne, mint ha a dinoszauruszt pusztan a farkanak
20 cm-e alapjan szeretnenk rekonstrualni. Es a csillagaszok jelentos resze
azert meg (a megjeleno publikaciok aranyai szerint is)
tobbnyire optikai tavcsoveket hasznal.
Andi meg megemlitett egy erdekes dolgot:
> miatt,mivel a tarsak egymastol neha anyagot rancigalnak el es ilyenkor
Ilyen kolcsonhato kettosoket tucatszam figyelnek meg
magyar amatorcsillagaszok is, most talan csak a 8 magnitudoig,
azaz 10x50-es binokliban is megpillanthato fenyessegig
atlagosan 50 naponta felfenyesedo SS Cygni torpe novat emlitenem.
Ha erdekel a tema bovebben, irj!
Hev - Teplektor: hagyjatok abba! Ha lehet, meg az orditozas fazisa elott!
Rozsika: rabukkantam a deluxe zseblampicskura! Megcsinalnad nekem
eletem vegeig szolo eszlelolampanak?
Udv,
Kiss Laszlo
- "Csillagaszatot a Csillan!"